Fél deci párlat – határokon átnyúló ellentétek

Oroszhegyi? És pálinka? Vagy csak párlat?
Oroszhegyi? És pálinka? Vagy csak párlat?

Magyar abszurd: a Székelyföldön élő magyar állampolgár az általa készített termékre magyarul csak a gyümölcs nevét írhatja fel jogszerűen, a pálinka szót már románul kell feltüntetnie – mindezt a magyar kormány eredetvédelmi lépései miatt. Az Erdélyi Pálinkalovagrend tagjai pár napja tették le az esküt, de már perrel fenyegetik őket névbitorlásért. Múlt szombaton – október 10-én – komoly ceremóniára került sor a marosugrai Haller-kastélyban: a délvidéki és felvidéki testvérlovagrendek, száz meghívott vendég és a sajtó képviselőinek jelenlétében letette az esküt az Erdélyi Pálinkalovagrend kilenc lovagja. Az esemény fővédnöke Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter volt, akinek levelét Farkas Balázs csíkszeredai konzul olvasta fel. A pálinkalovagokat (civil egyesületként) már korábban bejegyezte a román bíróság.

Díszoklevél
A helyi mesterek tudását Magyarországon is hivatalosan elismerik

A Székelyföldön a pálinka számít nemzeti italnak, mert sem a bor-, sem a sörkészítésnek nincs hagyománya. Az itt élő embereket elkíséri a születéstől a halálig – ha gyermek születik a családba, az apa pálinkával koccint a szomszéddal, de temetés után is toros pálinkát kínálnak a szertartáson részt vevő gyászolóknak. Egy ideje nemcsak házi főzésű italokat lehet vásárolni, hanem professzionális cégek is alakultak a házi és vadgyümölcsök feldolgozására, és közülük néhányan úgy döntöttek, hogy szervezett formában is próbálnak tenni a magas minőség védelmében.

Készül
Székelyföldi “párlatok”. Nemcsak szilvapálinka készül, hanem vadgyümölcsökből is kiváló italokat nyernek (Lukács Csaba felvétele)

A szombati eseményre új, zöld-fekete ruha készült (Bandi Katalin marosvásárhelyi textilművész alkotása), a jelölteket Erdély védőszentje, Szent László király nevében ütötték lovaggá a következő szöveggel: „Légy a rend hűséges, bátor vitéze, mert e nemes ital kötelez!” „Hűséggel és becsülettel szolgálunk! Kereszt a hűségünk, kard a becsületünk!” – mondták válaszul az újdonsült lovagok.

A pálinka nevének dilemmája

Domokos István ceremóniamester az ünnepség után arról beszélt, Erdélyben ideálisak a feltételek a jó pálinka készítéséhez: elég magasan vannak a tengerszint felett ahhoz, hogy jófajta házi és különösen íz- és aromagazdag vadgyümölcsök teremjenek. Ezekből kimagasló minőségű italt lehet előállítani, amely alkalmas csúcsgasztronómiai fogyasztásra. Domokos szerint a Székelyföldön a mindennapok itala a szilvapálinka, de az ünnepekre készülnek különlegességek, például áfonya-, vadszeder-, vadmálna-, erdeiszamóca-, som- vagy kökénypárlat, de újabban még a homoktövist is felhasználják erre a célra – utóbbiból például száz kiló kell egy liter pálinkához. A ceremóniamester azt nevezte az erdélyi pálinkafőzők legnagyobb gondjának, hogy pálinka néven csak a Magyarországon és Ausztria négy keleti megyéjében készített párlat forgalmazható az Európai Unióban.

Az ezzel járó dilemmát egy sepsiszentgyörgyi cég, a Potio Nobilis tulajdonosa foglalta össze. Dezső Tibor – aki magyar állampolgár is – dacból fogott neki pálinkát főzni a társával együtt, mert meg akarták mutatni a világnak, hogy Erdélyben is képesek a csúcsminőségre. Más vállalkozásainak hasznát fektette a modern üzembe, ahol számítógép vezérli a főzdét, és a gyümölcsöt emberi kéz nem érinti attól fogva, hogy az bekerül a mosó-szárító szalagra. A világ élvonalába tartozó technológia irányított erjesztéssel működik, és csak a legjobb minőségű, hibátlan gyümölcsöt használják fel – szakítottak azzal a rossz hagyománnyal, hogy ha egyébre már nem jó a termés, akkor pálinkát főznek belőle.

Megalakult és dokumentumokkal igazolható a Pálinkarend léte. (Bálint Elemér Imre felvétele)
Megalakult és dokumentumokkal igazolható az Erdélyi Pálinka Lovagrend léte. (Bálint Elemér Imre felvétele)

Dezső Tibor egyébként a lovagrend szakmai vezetője, és nem érdemtelenül: kajszibarack-pálinkája a 2014-es osztrák Destillatán, vagyis a világ legjelentősebb párlatversenyén aranyérmet szerzett. Erdély és Románia történelmében ő lett az első aranyérmes – a megmérettetés évében a világon összesen két kajszibarack-pálinka kapott aranyérmet, és ebből az egyik a Székelyföldön készült. Nagy bánata, hogy erre a palackra a gyümölcs nevét magyarul, a pálinka szót pedig csak románul írhatja fel.

Minőség és elegancia (Bálint Elemér Imre felvétele)
Minőség és elegancia (Bálint Elemér Imre felvétele)

– Törvénytisztelő emberek vagyunk – nyilatkozta lapunknak –, és minket a magyar kormány kényszerített arra, hogy a pálinkát románul (pălincă) írjuk rá az üvegre, mert a magyar szót nem használhatjuk. A hungarikumként kezelt terméket számunkra érthetetlen módon úgy védte le Brüsszelben Magyarország, hogy Bécsig lehet használni, de Erdélyben, ezen belül Sepsiszentgyörgyön nem. Reméljük, minél hamarabb korrigálják ezt a lehetetlen állapotot.

A Potio Nobilis legismertebb különlegessége a vadmálnapálinka, egy liter párlat elkészítéséhez 26-27 kilogramm gyümölcsöt használnak fel. Közel két eurót fizetnek a begyűjtőközpontnak egy kilóért ebből a gyümölcsből, melyet nagyon munkás összegyűjteni, mert nehéz területen, kézzel szedik, és vagy a medvével kell versenyezni érte, vagy az olasz felvásárlókkal.

Ha fél deci párlatot kérünk

A lovagrend főpohárnokát megkérdeztük arról is, mi történik akkor, ha egy erdélyi korcsmában – a jogszabálynak megfelelően – egy fél deci párlatot kérünk. – Érteni fogja a csapos, hiszen magyar, de kiszolgálni nem fogja, az biztos, mert nem tudja, hogy mi az! – felelte a szakértő. – Ezt a szót Erdélyben nem használjuk, már a dédapáink is pálinkát ittak, és ezután is azt fogunk inni.

Az oroszhegyiek mindenre gondoltak
Az oroszhegyiek mindenre gondoltak

Aki gyakran jár a Székelyföldre, pontosan tudja, hogy az oroszhegyi szilvapálinka messze földön híres. Oroszhegy polgármestere, Bálint Elemér Imre is részt vett a lovagrend ünnepségén, így volt alkalmunk beszélgetni vele. A településvezető előre gondolkodott: Bukarestben, vagyis a román nemzeti határok között levédette az „eredeti oroszhegyi szilvapálinka” elnevezést, ezért ők sem tervezik a párlat kifejezés használatát. Ezt történelmi tényekkel is igazolja.

Eskütétel (Bálint Elemér Imre felvétele)
Eskütétel (Bálint Elemér Imre felvétele)

– Oroszhegyen a pálinkának története van: az 1700-as évekből van leírásunk arról, hogy a püspök elrendelte egy kápolna lerombolását, mert rosszul viselkedtek az ott összesereglett hívek – ebben a történetben komoly szerepet játszott a pálinka. Nálunk jellemzően csak jó pálinkák vannak: az átörökölt mesterség, az évszázadok során megszerzett tudás és a jó gyümölcs okán nagyon oda kell figyelni, hogy el tudja rontani valaki – meséli a falu vezetője. A településen hatszáz házszámuk van, és családonként – közepes termés esetén – átlag egy hektolitert főznek. – Idén leszedtük már a szilvát, jó közepes a menynyiség, de az időjárás annyira kedvező volt a nyáron, hogy az idei pálinka az egyik legjobb évjárathoz fog tartozni – jósolja Bálint Elemér Imre.

Egyfajta köztes megoldás
Egyfajta köztes megoldás: Székely Titok

Antalfi Zoltán nagymester, a marossárpataki főzde tulajdonosa az ünnepség egyik emelkedett pillanatában arról beszélt: ők nem konkurensei szeretnének lenni más pálinkatermelőknek, hanem együttesen részt venni abban, hogy bemutatják a magyar ember által főzött pálinkát a nagyvilágnak.

Határokon átnyúló ellentétek

Ezt egyelőre nem így gondolják az anyaországi testvérszervezetek: a Magyar Pálinkalovagrend – bár információink szerint meghívták őket is az ünnepségre – nem ment el Erdélybe. (Néhány tagjuk – magánemberként – azért részt vett az eseményen.) Ennek több oka is lehet, de talán a legfontosabb az, hogy a szakma anyaországi hangadói – a pálinkapiacra rálátó forrásunk szerint – a „velünk élő szocializmus” képviselői: a székely főzdéseket gond nélkül lerománozzák, és mindent megtesznek a saját piacuk védelme érdekében.

Piros László nagymester lapunknak nyilatkozva egyenesen perrel fenyegette meg az Erdélyi Pálinkalovagrend tagjait: szerinte jogtalanul használják a pálinka szót, ezért – ahogy fogalmazott – nemzeti érzelmű magyar állampolgárként feljelenti a névbitorlókat az uniónál, mert nem akar még egy tokajiügyet. Ő egyébként azt állítja, hogy nem kaptak hivatalos meghívót az eseményre. Piros még a magyar miniszterelnököt sem fél kritikával illetni – szerinte Orbán Viktor hibásan és felelőtlenül mondja azt, hogy Magyarországon szabad a házi pálinkafőzés. Házi módszerekkel ugyanis kizárólag párlat készíthető, nem pálinka.

Amikor arról próbáltuk meggyőzni, hogy a Székelyföld elképzelhetetlen a pálinka nélkül, a nagymester azzal replikázott: a pálinka nem Trianon-termék (bármit is jelentsen ez), hanem uniós eredetvédettséget élvező, Magyarországon, magyar gyümölcsökből készülő áru. Amennyiben a romániai főzdék a palackokon feltüntetik a magyar pálinka szót, abból baj lesz – vetítette előre a 2004-ben megalapított Magyar Pálinkalovagrend vezetője. „Aki ezzel akar piacra lépni, annak nekimegyünk” – jelentette ki. Amikor felvetettük, hogy a délvidéki pálinkalovagok is használják a nevükben a pálinka szót évek óta, Piros László azt mondta: ahogy uniós tag lesz Szerbia, őket is feljelenti.

Dezső Tibor sepsiszentgyörgyi főzdés nemzetközi márkaépítésben gondolkodik. Az osztrák sikerek után az amerikai piacra is be akar törni. – Idén lesz egy párlatverseny Amerikában, oda is beneveztem – mondja. – Szép nagy falu, biztos vagyok benne, hogy a mi termékeinknek is lesz egy sarok egy boltban, ahol árulni tudjuk.

Ambrus Levente saját főzésű pálinkáját kínálja
Ambrus Levente saját főzésű pálinkáját kínálja

Pálinkaháború

A becslések szerint a hazai (magyarországi) bérfőzdék 2014-ben több mint hétmillió hektoliterfoknyi pálinkát készíthettek, ez 14 millió liter 50 fokos párlatnak felel meg. Szintén becslés, hogy az otthon főzők 5-6 millió hektoliterfoknyi pálinkát állíthattak elő, ami 10-12 millió liter 50 fokos italt jelent. Ezzel szemben a legális szeszipar tavaly 900 ezer hektoliterfoknyi (50 fokos termékben kifejezve mintegy 1,4 millió liternyi) pálinkát állított elő. Látható tehát, hogy a magyar pálinkakészítés (vagy ha ragaszkodunk a nyakatekert, ám pontos kifejezéshez, akkor a párlatkészítés) nagy része a szürke- és feketegazdaságban történik.
Ami a nemzetközi vitát illeti: a pálinka és törkölypálinka kizárólag magyar terméknek számít, és emellett öt különböző pálinkafajta úgynevezett EU-s földrajzi árujelző oltalomban részesül. Ezek a következők: szabolcsi almapálinka, kecskeméti és gönci barackpálinka, szatmári és békési szilvapálinka. Nemzeti oltalmat kapott eddig az újfehértói fürtösmeggy-pálinka, a göcseji körtepálinka és a pannonhalmi törkölypálinka.
A hivatalos megfogalmazás szerint a pálinka készítésekor kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő-törköly használható fel, és pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A gyümölcsön és törkölyön, valamint vízen kívül csak meghatározott technológiai segédanyagok használhatóak fel a készítéséhez, de például cukor vagy méz nem. A 110/2008/EK-rendelet értelmében a barackból készített párlat esetében lehetőség van Ausztria négy tartományában (Alsó-Ausztria, Burgenland, Stájerország, Bécs) is a pálinka elnevezés használatára. Románia az uniós csatlakozása után levédette a pălincă terméket – erre azért volt lehetősége, mert legalább két betűben különbözik a magyar pálinkától.

deci
Az EU-ban van példa arra, hogy egy terméket úgy védenek le, hogy az több országban is készülhet. A Geniévre/Jenever/Genever nevű, borókaízesítésű szeszes ital négy országban állítható elő: Belgiumban, Hollandiában, Francia- és Németországban – az utóbbi kettőben területi korlátozásokkal. Szakértők szerint a székely–magyar pálinkavita úgy oldható fel, hogy Magyarország bejelenti az uniónál: egyes romániai (például a székely többségű Hargita, Kovászna és Maros) megyékre is engedélyezi – a magyar szabályok szigorú betartása mellett – a pálinka szó használatát.

oroszhegyi_sz
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2015. 10. 17.-én.

Lukács Csaba

One thought on “Fél deci párlat – határokon átnyúló ellentétek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.