Egy háború ökológiai lábnyoma

a_kek_bolygo_15612_594667

Azt állítja a menekültválsággal foglalkozó okoskodók egy jelentős csoportja egy frissen megjelent tanulmányban, hogy a manapság tapasztalható népvándorlás egyik oka – bárhogy csűrjük-csavarjuk a témát – végső soron a globális felmelegedés. Azzal érvelnek, hogy a menekülteket kibocsátó országokban elviselhetetlen az élet, hiszen olyan változások következtek be a természet megszokott rendjében, amelyeket az ott lakók már nem képesek elviselni. Ez a helyzet Afganisztánban, Iránban, Irakban, Szíriában, Pakisztánban, Eritreában, Líbiában és még jónéhány létező, létezett és földrajzilag pontosan körül nem határolható országban (gondoljuk a kurd nemzet virtuális államára, amelynek akár létjogosultsága is lehetne, ha úgy gondolná, s akarná a világ).

Azonban több ok miatt is sántít ez a megállapítás, hiszen ezen országok szomszédságában olyan testvérnépek élnek (jobbára arabok mindahányan és többnyire muszlimok), amelyek a fosszilis üzemanyagok kitermelése és értékesítése révén igen komoly anyagi bevételre tettek szert az utóbbi évszázadban, s úgymond “játszva” felszippanthatnák Észak-Afrika és a Közel-Kelet “népességfölöslegét”. Akár rendet is tehetnének a saját szomszédságukban, de inkább tűzparancssal védik határaikat esetlegesen beszivárgó véreik ellen. Nem kell a szegény ember és a véle járó gond sem, hiszen sokkal szerencsésebb indiaiakkal, kínaiakkal, táiföldiekkel, filippinókkal és fehérekkel dolgoztatni. Megvannak a bejáratott csatornák, az évtizedek során kialakult a munkapiaci kultúra. Honfitársaink közül is sokan dolgoztak és dolgoznak az Perzsa-öböl menti országokban, úgyhogy lassan a testtel, hiszen hasznunk van a “dubajozásból”, s a járulékos dolgokból. Valahogy nem működik a feleberáti szeretet és a karitatív szellem a muszlim világban, s mintha a földrajzilag igen közeli helyeken még Genfi-egyezmény minimuma sem szentírás. Európáig kell futniuk sokaknak, hogy a kevésben részesülve, majd jusson számukra a nagyobb európai kenyérből (viszonylagos jólét, könnyű és kevés munka, minél nagyobb ház, gépkocsi, s minden mi szemnek-szájnak ingere).

Az az érzése az embernek, hogy mindenkinek, aki beteszi a Schengenen túli Európába a lábát, annak minden jár: többlet-jog, többlet-törődés és többlet-jövő. Ugyanakkor megretten(het) az európai polgár attól is, hogy miközben semmije sincs, a jóval többet is illik átadnia a jövevénynek. Van idézet a Szentírásból, amelyet igen gyakran elővesznek a menyegzőre igyekvők lámpásáról.

Kevés szó esik a médiában mostanság arról, hogy Párizsban november 30. és december 21. között klímacsúcsot tartanak az ENSZ-tagállamainak illetékesei. Hogy a 193 tagállamból pontosan hányan utaznak erre a három hétre a francia fővárosba, azt nehéz megmondani ebben a pillanatban – nincsen meg a kellő rálátás -, de annyi biztos, hogy sokan. Pár ezren mindenképp ott lesznek, s ha a kiszolgáló személyzetet, a médiát is hozzászámoljuk, akár egy kisvárosnyi tömeg is lehet, aki e sorsmeghatározó fórumon a jövőért főállásban fog aggódni. Ott lesznek – nyilván – az OECD- (ez a 34 állam állítja elő a világ GDP-jének 94 százalékát) és az OPEC-megfigyelői (a 12 kőolaj-exportáló ország termeli ki a világszerte felhasznált kőolaj mintegy felét). Bízzunk benne, hogy gondolkodni fognak és fontos és betartandó döntéseket hoznak majd.

A háború hatalmas pazarlással és széndioxid-kibocsátással jár. A fogyasztói társadalom is. És a menekültáradat úgyszintén. Otthon kell maradni. Összébb kell húzni a nadrágszíjat. És izzadni a munkában, hogy utána jól essék a pihenés, kinek-kinek a maga vackán… Más alternatíva nincsen. Ha nem: itt fogunk megsülni a Kék Bolygón…

Simó Márton  

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.