Párhuzamos múltjaink

Farkas Antal szerkesztő-operatőr, fotográfus
Farkas Antal szerkesztő-operatőr, fotográfus

Munkatársunknak, Farkas Antal fotográfus-operatőrnek megvan az a jó szokása, hogy amikor felfedez egy jó témát, addig nem nyugszik, míg abból filmet nem készít. Független alkotóként ez korántsem egyszerű, hiszen nem áll mellette-mögötte csapat vagy erős médium. Egyszemélyes stábként dolgozik, mindaddig, amíg a tervből valóság nem lesz.

Mostani (két részre osztott) filmjének kiindulópontja az a tény, hogy 2000 után kiváló régészek kerültek Székelyföldre, akik középkorból doktoráltak. Kutatásaik azonban nem csak a késő középkorra, hanem annak korai szakaszára, a népvándorlások korára és az ókorra is kiterjednek. Kemény és kitartó munkájuk eredményeként 2014 nyarán megnyithatták a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeumban a Templomok a föld alatt nevű állandó kiállítást. Farkas Antallal Nagyálmos Ildikó beszélgetett. Itt az interjú kérdések nélküli, szerkesztett változatát olvashatják, illetve megtekinthetik a filmet is teljes egészében:

– Az alapgondolat az volt, hogy székelyföldi régészeti ásatásokról, feltárásokról készítünk filmet. Akkortájt került kezembe Hermann Gusztáv történész egyik könyve, amiben leírja, hogy a párhuzamos történelem, ami az agyunkban van, olyan, mint az eltérített repülő, amelyik része a közlekedésnek, csak egészen másként. Arra gondoltam, ez tökéletes címszó lenne, s a régészeti ásatásokat úgy csináljuk meg, hogy párhuzamos múlt címen futtatunk egy szálat a konkrét dolgokról és a hozzá fűződő hiedelmekről, legendákról. Elkezdtem foglalkozni vele és kiderült, hogy Udvarhelyszéken éppen az amerikai régészek dolgoznak, Csíkszeredában Botár István régész pedig dendrokronológiával megállapította, hogy az a táblakép, amit Csíkszendomokoson találtak a harmincas években, s amiről azt hitték, hogy Salzburgban készült, tulajdonképpen Szebenből származik. Érdekelt, hogy miként lehet ezt megállapítani, s hogyan változik meg ezáltal a múlt, vagy az, amit addig hittünk. Többek közt ezekről is szó esik a filmben…. Aztán adta magát a folytatás, kiderült, hogy Maros megyében kiváló kapcsolatban állnak a régészek a világ neves egyetemeivel, és éppen a római korral foglalkoznak, amelyet a román állam is támogat. Arra is fény derült, hogy a limes (a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal – A Szerk.), amely a Székelyföldön is áthalad, hihetetlenül nagy kincsesbánya. Egyelőre két részt készült el a Párhuzamos múltból, amelyek egyenként 26-26 percesek. Ezeket szeptember 5-én műsorára tűzte a magyar Duna Word televízió. Ennyire tud figyelni egyszerre a tévénéző egy komolyabb, nehezebb témánál. Amint a filmben is elhangzik, előkerült egy dák lelet Marosvásárhely mellett. Bennünk – első hallásra – gyanú alakul ki, hiszen tőlünk északra, a Mezőségen sosem találtak egyetlen dák várat sem. Ettől függetlenül a dák lelet valódinak tűnik, s valószínű, hogy menekülés közben rejtették el a földben, hogy majd visszajönnek érte. Egy női ékszercsomagról van szó, fülbevalókról, karkötőkről, illetve ruhadíszekről, amelyek nagyon tiszta ezüstből vannak. Kezdtem meggyőződni róla, hogy bizonyos dolgok iránt előítéletekkel vagyunk, de ha van egy kis türelmünk, akkor le lehetne bontani az előítéleteket. A román régészek, szakemberek is egyetértenek abban, hogy durva melléfogás a román törvénykezés részéről, hogy liberalizálták a fémdetektorok használatát. Egyszerűen rablás, ami történik.
Érdekes, hogy a limes áthalad Székelyföldön, és ahogyan a skótoknak sikerül a limes vonalán különböző idegenforgalmi eseményeket szervezni, nem valószínűtlen, hogy nálunk is előbb-utóbb turistacsalogató helyeket hoznak létre. A román régészek részéről is van nyitás, külföldi egyetemekkel tartják a kapcsolatot, és nagyon felkészültek. Nyitottak a középkorra is. Ez a film hozzásegíthetne egyfajta türelem generálásához. A legfontosabb az lenne, hogy mindkét oldalon gyakoroljuk a türelmet.

– Amikor kiderül, hogy a karácsonyfát nem az angyal hozza, csalódunk, de attól még szeretjük a karácsonyt. A legendákat is ugyanúgy beépíthetjük az életünkbe, akár az egyházi szokásokat. Ha azt akarjuk, hogy megszülessen a kis Jézus, akkor meg is születik. Lehet élni a székelyföldi várak legendáival, de ugyanúgy fel kell építeni egy másfajta igény kielégítésére egy szolgáltatást, ami szintén a kultúránk része. A középkor multikulturális volt, nem volt gond az, hogy ki milyen nemzetiségű. Voltak nemesek és közemberek. Odáig kellene eljutnunk a párhuzamos múltban, hogy fel tudjuk dolgozni azokat az atrocitásokat, amelyek megtörténtek az új korban. Biztos vagyok benne, hogy egy lazább, nyitottabb kapcsolat jobbat tesz mindkét nemzetnek. A párhuzamos múlt kimeríthetetlen, ezért folytatni szeretném. Egy bukaresti forgatócsoporttal vagyok kapcsolatban, akikkel már dolgoztunk együtt, élén Gabriel Geamanu-val, aki nemrég forgatott filmet nálunk Secuii nostri címmel. Őket kérem meg, hogy készítsünk azonos témákra filmeket. Ott van például Hunyadi János (Iancu de Hunedoara), vagy akár Mátyás király (Mathias Corvin). Hadd lássuk, ki mit hoz ki belőle, miként közelíti meg. Miután mindkét filmet megnéztük, azután csak arra figyelünk, hogy mi az, ami összeköt. Persze, azt is figyelembe vesszük, hogy mi választ el. Érdemes lenne mindkét filmet mindkét fővárosban, Bukarestben és Budapesten is bemutatni. Hajlamosak vagyunk egy különleges székely álomvilágot látni magunk előtt. Az már lejárt, keresni kell a párbeszédet és nyilvánvaló, hogy csak úgy tudunk megmaradni, ha a másik fél gondolatvilágát is ismerjük és partnerként tudunk viszonyulni.

farkas antal

Ki szeretném hangsúlyozni, hogy nekünk nem együtt, hanem egymás mellett kell élnünk. A film végkicsengése is az, hogy tiszteljük más nemzet történelmét, hitvilágát és előbb-utóbb ők is tisztelni fogják a miénket. Nagyon fontos a jó szomszédi viszony. Jó kiindulópont lehetne, hogy megismerjük a párhuzamos múltat, és időnként találkozzunk, megismerjük a másik véleményét és azt is meghallgassuk, amit nem szeretünk, vagy amivel nem értünk egyet – mondta a film készítője.

Élő Székelyföld Munkacsoport/ Nagyálmos Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.