Üres ünnep

 

DSCN3616

Emlékszem, gyermekkoromban hosszú heteken át készültünk Atyhában a Mária-Magdolna napi búcsúra. Akkortájt, a múlt század hetvenes éveiben, erre az alkalomra megtelt a falu élettel.

Sokszor elgondolkodtam azon, hogy milyen jó lenne, ha ez a sok ember odahaza maradna, nem menne vissza pár nap múltán a távoli városokba, s lennének igazi unokatestvéreim, barátaim, akikkel naponta találkozhatnánk, és nem csak ritka kirándulásokat szervezhetnénk, amolyan fél napos Parajdra és Szovátára való lemenéseket, hanem minden egyebet, ami kimaradt az életünkből. Szóba jöhetne a madarászás, a nyilazás, a pisztolyozás, megbeszélhetnénk az olvasmányélményeinket, a frissen látott filmeket, s a kicsi rakás nagyot kíván játékban talán nem én lennék az, aki legalul senyvedvén viseli a mázsás terheket. Milyen jó lenne, ha nagyapánknak nem egy szál segítsége lehetne, hanem mindenki jelen lehetne és leshetné versengve a kívánságait…

Itth
“…most csak fű fa bokor / tenyészget csöndjében élni akar / lábod ősi ösvényre ismer / akármikor jössz itthon van az isten…” (Kányádi Sándor: Folytonosság)

Rég volt, rég lejárt az a kegyelmi állapot, amikor két autóbusz járt a faluba – egy Vásárhelyről, s egy másik Udvarhelyről -, és jó szokás szerint fürtökben csüngtek rajta az emberek, hiszen sok jó rokon kicsi helyen elfér… Kimaradtak a buszjáratok, elhaltak a szomszédok, a nagyszülők, s a régi jó pajtások, közeli és távolabbi rokonok mind-mind másfelé vetődtek az életben. Visszamentek valahová, ahelyett, hogy itthon maradtak volna. Valahogy úgy történt, hogy senki nem ült tovább, talán egy-két hétre, de nem hónapokra, s nem a teljes röpke életre. Ma már nem érezni a búcsús vasárnap reggelén azt a semmi mással össze nem téveszthető illatot, amely a frissen fellocsolt és megsepert utca fölött terjeng. Ma már nincsen kalács- vagy lepényillat ilyenkor. És mintha az ünnepi zsongásnak is nyoma veszett volna örökre.

DSCN3623

Az elmúlt hónapokban sokszor jártam haza a faluba. Vettem a bátorságot és – hasonlóan a más falvakban végzett munkához – az Élő Székelyföld Munkacsoport közreműködésével programokat szerveztem. Arról volt szó, hogy közösséget építünk. Hogy mentünk… Hogy álmodunk… Készült egy falufüzet, amelyet sikeresen bemutattunk a kultúrházban, szavalóestet tartottunk, beszélgettünk az épített örökségről, annak őrzéséről.

Atyha_bucsu_2

Tartottunk lelkigyakorlatot Sebestyén Péter plébános úrral. Nemrég konferenciát szerveztünk Kolumbán Gábor mérnök-egyetemi tanár, Dávid László rektor és Bálint Elemér oroszhegyi polgármester részvételével a hagyományos székely falu esélyeiről és lehetőségeiről. Részt vettünk Vinczeffy László csűrjében a Kakasülő-galéria megnyitásán. Egy héttel ezelőtt odaszerveztük a Szentegyházi Gyermekfilharmóniát egy koncert erejéig. Úgy megtöltöttük a kultúrházat, hogy csak. Aztán a múlt héten megtörtént az a kaláka, amelyről oly sokat beszéltünk. Egy idegenből jött szomszéd kellett, Szalai Miklós, aki megmozgatta azt az öt embert, akik három óra alatt letakarították a sokéves mocskot és a gazt a fogadalmi kápolna környezetéből. Nem kellett hozzá egyháztanácsi határozat…

DSCN3624

A munkát végző emberekről nem készült felvétel, még az utólagos csoportképet sem tudtuk elkészíteni, de magát a kápolnát, a körötte levő kis kertet, a megtakarított sétányt le tudtuk fotózni.

A fogadalmi kápolna
A fogadalmi kápolna

Már csak ünnep kell ide, saját ünnep, amelyet őseink választottak egykor, Krisztus Urunk Színeváltozásának Napja (augusztus 6-án), s pap, aki itt misézne, hiszen Géza pap bácsit a betegség ágyhoz szegezte, pedig együtt szerettük volna pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját megünnepelni. Ki tudja? Vajon jön-e hozzánk valaki?

geza_pap_50_1

Egyébként összeomlott bennem az ünnep. Elsuhant, de úgy, hogy meg sem született. Ott álltam, és vártam, hogy valaki megszólítson. Senki nem jött, hogy megköszönjön bizonyos dolgokat, hogy folytatásra biztasson, vagy megmondja, hogy marhaság a megtartás és a megmaradás gondolata. Pedig ez volt a harmadik csapatépítő próbálkozásom.

geza_pap_50_2

Úgy látom, hogy eltávolodtam az eredeti gondolattól, és partner sem nagyon került a munkához. Részemről ennyi. Talán augusztus 6-án megmozdul valami.  Ha nem, akkor stratégiát kell váltanom. És az a terv már nem a közösségi szinteken működik majd.

Simó Márton

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.