Milyen lehet a jövő?

 

kozonseg_elemer

Nem volt teljesen érdektelen az Atyhában szervezett szombat délutáni találkozó. A kultúrotthonban megjelent a falu lakosságának az a része, amely felelősséget érez a hely iránt, s szeretne közösen gondolkodni és cselekedni. Nem igaz, hogy nincsenek lehetőségek. Nem igaz, hogy annyira hátrányos helyzetű ezt a település. Tulajdonképpen “Isten tenyerén” vagyunk, csak észre kell vennünk ezt a kegyelmi állapotot…Az Élő Székelyföld Munkacsoport felkérésére válaszolt Kolumbán Gábor vállalkozó, egyetemi tanár, a Civitas Alapítvány elnöke, Bálint Elemér Imre mérnök, Oroszhegy község polgármestere és Dávid László egyetemi tanár-villamosmérnök, a Sapientia EMTE rektora. Egy mini-konferenciát szerveztünk volna, amely lehetőséget teremt a más helyszíneken zajló folyamatok bemutatására, illetve a másutt működő keretek és formák helyi alkalmazására. A konferencia meg is történt, lezajlott, annak rendje-módja szerint elhangzottak az előadások, de végül a találkozó átalakult egyfajta baráti, kerekasztal-beszélgetéssé.

Bálint Elemér Imre, Oroszhegy polgármestere
Bálint Elemér Imre, Oroszhegy polgármestere

Bálint Elemér Imre két évtizede polgármester. A húsz esztendő alatt – jegyezzük itt meg, hogy sikerrel – mérte fel az egyazon közigazgatási egységbe tartozó hét falu lehetőségeit és erőforrásait. Úgyszólván minden elérhető pályázati keretet felhasznált és a község javára fordított. Ezt nem egyedül valósította meg, nem a községi tanács, hanem . megfelelő irányítással – maga a lakosság végezte el a szükséges fejlesztéseket. Mert másképp nem lehetséges. Fontosnak tartja a párbeszédet, a lakossággal való kommunikálást. Elmondta, hogy – nem munkaidejének, hanem – napjainak kilencven százalékát az emberekkel való beszélgetés, az élő kapcsolattartás tölti ki. Hat napirendi pontba gyűjtve mutatta be azt a stratégiát, amelyek mentén haladtak és haladnak ma is. (1. Oroszhegy község – a tények és számadatok tükrében; 2. Élettér és beruházások; 3. Civilek és érdekképviselet; 4. Oktatás, kultúra, egyház; 5. Szociális ellátás; 6. Örökségvédelem.)

A találkozó keretében azt a feladatot kapta a konferencia szervezőitől, hogy “vállalja el” azt a feladatot, hogy ő éppen most községi tanácsos, ahogy népi nyelven mondják “falufelelős” Atyhában. Gyorsan szolgálatba is helyezte magát. Itt is kiemelkedő fontosságúnak tartotta a párbeszédet, az emberekkel és a községi vezetéssel való folyamatos konzultációt. Nem igaz, hogy falu annyira félreeső, amennyire a köztudatban él. Vannak lehetőségek, az épített örökség, a gazdaságokban lévő haszonállatok és a föld komoly és biztos értéket képvisel, csak bánni kell tudni véle. Ki kell lépni a letargiából.

Kolumbán Gábor a közönség soraiban
Kolumbán Gábor a közönség soraiban

Kolumbán Gábornak, túl azon, hogy több helyen is tanít és közhasznú alapítványokban tölt be vezető tisztségeket, 58 bivalya van Énlakán. Családi kisüzemben állít elő a tejből igen jó minőségű bivalysajtot, amelyet a faluban és saját vásárlói hálózaton belül értékesít. Énlakát ma már nemcsak a helyi templomért és az épített örökségért látogatják, hanem komoly vonzerőt jelent a bivalycsodája és saját termékkínálata is. “Úgy kellett volna eljönniük erre a tanácskozásra az atyhaiaknak, hogy hozzák magukkal az általuk előállított termékek prototípusait. Biztos, hogy vannak a faluban asszonyok, akik sajtot tudnak készíteni. Ki lehet számítani, hogy a tej értéke miként növekedik a helyi termék révén, s könnyű utánaszámolni annak is, hogy a nyersen eladott tej mennyit hoz a konyhára. Gyümölcs is van a faluban, amelyből nem csak pálinkát, hanem különleges ízvilágú lekvárokat – például szilvaízet – lehet készíteni. Fel lehet támasztani a népi mesterségeket, a fa-, a bőr-, a gyapjú feldolgozását, hiszen az ezekből készült használati tárgyak igen keresettek és értékesek a piacon. Vajon hol készítenek manapság csergét? – kérdezte meg hirtelen… Ha nincsen meg a kellő tudás bizonyos szinteken, akkor érdemes utánajárni a képzési formáknak. Fel kell kutatni, illetve meg kell keresni a piacokat, hogy tovább lehessen lépni.” Kolumbán Gábor is a közös gondolkodásra, az egyéni és a csoportos stratégiák kidolgozására, a civil kezdeményezésekre hívta fel a jelenlevők figyelmét.

David László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora
David László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora

A Sapientia egyetem rektora, Dávid László tanár úr a felsőoktatás oldaláról érkezett az atyhai valóság szintjére. A magyar oktatási nyelvű egyetem működő projektjei oldaláról közelítette meg a falut. “El kellene jutnunk oda, hogy a Korond vize mentén haladó műútról letérő turistabusz vendégeit ne Árcsón kínáljuk meg atyhai pálinkával. A busznak fel kellene jönnie a faluba. Fel kell mérni, hogy itt milyen látnivalók és programok jöhetnek szóba.” Ez is egy időigényes folyamat, de végig kell járni, ami nincs, azt meg kell teremteni. Ami romos, annak vissza kell adni a régi szépségét. Nyilvánvaló, hogy műút kell, amelyre az ígéretek egyre inkább konkrétumokban testesülnek meg, Hargita Megye Tanácsa elkülönített egy összeget (körülbelül 1 millió lejt), amiből már idén megújulhat az 5 km-es bekötőút egy szakasza. A rektor igen helyesen érzékeli a középfokú szakoktatásban tapasztalható hiányosságokat.

A környezetet, az épített örökséget kellene óvni, figyelni arra, hogy mit, s milyen állapotban hagyunk hátra az utánunk következő nemzedékeknek
A környezetet, az épített örökséget kellene óvni, figyelni arra, hogy mit, s milyen állapotban hagyunk hátra az utánunk következő nemzedékeknek

Megvannak ugyan felső szinteken a működő programok – élelmiszeripari és területfejlesztési szakmérnököket képeznek -, de a vidéken működő szakközépiskolák színvonala csapnivaló. A Maros megyei Mezőbánd példáját emelte ki, ahol olyan évfolyamai vannak a helyi szaklíceumnak, amelyben egyetlen hallgatónak sem sikerül az érettségije. Alternatív oktatási formákat kell kitatálni, tanfolyamok, népfőiskolák szintjén lehet idehozni azt a tudást, amelyekre a hétköznapokban szükség van. Ilyen téren a Sapientia EMTE tud segíteni.

Ez a tanácskozás csak egy kis lépés volt, amelyet helyes irányba tett meg a közösség. Talán azon az úton járnak az Atyhában élők, amelyen visszatalálhat önmagukhoz.

A közösségépítő folyamat vasárnap a Kakasülő Galéria ünnepélyes felavatásával, a Csorgó címet viselő kiállítás megnyitójával folytatódik Vinczeffy László portáján. Ritka alkalom lesz ez a pillanat is, hiszen nemzetközi rangú és hírű képzőművészek munkáiból szerveztek tárlatot, illetve olyan közszereplők lesznek jelen az ünnepségen, akik felelősséget viselnek és éreznek a vidéki Székelyföld iránt, s akár tevőlegesen is alakíthatják a vidék sorsát, vagy legalább felhívhatják mások figyelmét az itteni értékekre és lehetőségekre.

A résztvevők egy csoportja az előadás szünetében (Szabó Károly felvételei)
A résztvevők egy csoportja az előadás szünetében (Szabó Károly felvételei)

Szakembereink hamarosan elkészítik a szombati tanácskozáson készül videofelvétel szerkesztett változatát, amelyet majd megosztunk portálunk atyhai illetőségű és másutt élő olvasóival is.

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.