A nemzeti mítoszoktól az utópiáig

Hász Róbert (Fotó: www.hetivalasz.hu)
Hász Róbert

A Balassi Intézet Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja 2015. június 24. és 26. között szervez háromállomásos irodalmi est-sorozatot Hász Róbert íróval Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. A közönségtalálkozók házigazdája Lakatos Mihály író, műfordító, a Kulturális Központ igazgatója. Hász Róbert 1964-ben született a délvidéki Doroszlón, innen kényszerült az anyaországba (egészen pontosan: Szegedre) menekülni, 1991-ben, a délszláv háború gyilkos vihara elől, ekkor még a visszatérés szándékával. E szándék komplex okok miatt végül meghiúsult, de az életpálya ívét ez szerencsére nem befolyásolta, hiszen Hász Róbertet ma már a szegedi Tiszatáj c. irodalmi folyóirat főszerkesztőjeként, és ami ennél is fontosabb: féltucatnyi nagyszerű regény , illetve két novelláskötet szerzőjeként jegyezhetjük. Saját honlapján az alábbi mondattal fogadja az olvasót: „Azért vagyunk mi, mesemondók, igricek, költők és írók a világon, hogy az igazságokon túl elmondjuk az embereknek a történeteket is.” És aki akár csak egyetlen művét is olvasta a szerzőnek, tapasztalhatta, hogy Hász Róbert híven tartja magát a fenti mottóhoz.

A Tiszatáj folyóirat - több előzetes lapkezdeményezést követően
A Tiszatáj folyóirat – több előzetes lapkezdeményezést, megjelenési gyakoriságot és formátumot követően (1947, 1956) – 1957 szeptembere óta havilapként szolgálja a magyar kultúrát. Kezdetben ugyan a dél-magyarországi írók fóruma kívánt lenni, de hamarosan ennél jóval jelentősebb feladatot vállalt fel és rálátást kívánt nyújtani a teljes magyar irodalomra, beleértve a határon túli műhelyeket és alkotókat is. 1966-69 közt a folyóirat átalakult, megerősödött. Az átalakult szerkezet új tartalmú lapot is kívánt, s ezt Ilia Mihály és Kovács Sándor Iván valósította meg. A lapban több dráma is megjelent, amelyek szerzői Jékely Zoltán, Németh László, Pilinszky János, Sarkadi Imre, Sükösd Mihály, Száraz György, Tamási Áron voltak. 1986-ban Kádár János kezdeményezésére – Nagy Gáspár A fiú naplójából c. verse miatt – a lap 1987. márciusáig szünetelt. Ekkori Kaposi Márton (1987-1988) volt a főszerkesztő, majd hosszú időn át (1987-1996) Annus József vezette a szerkesztőségét. Olasz Sándor 1996. júliusa és 2011. februárja közt volt főszerkesztő. Hász Róbert 2011. májusában bízták meg a főszerkesztői feladatokkal.

Nehezen lehetne monotematikus szerzőnek nevezni, hiszen az írásaiban feldolgozott témák, események színterei a honfoglalás időszakától, Mária-Terézia és a délszláv háborúk korán át a messzi jövőig ívelnek. Első erdélyi bemutatkozásán A künde (2006), A Vénusz vonulása (2013) és az Ígéretföld c. regényei kerülnek szóba, és a későbbiekben remélhetőleg az erdélyi olvasók kezébe is. A mind Magyarországon, mind Franciaországban már a második kiadásig jutott A künde c. regénye a honfoglalás korában játszódik, s miközben mítoszokat próbál tisztázni, újabbakat teremt. Teszi ezt olyan mesélőkedvvel és olyan nyelvezettel, mely már az első sorok után magához bilincseli az olvasót. A Vénusz vonulása egy valóban létezett jezsuita szerzetes, Sajnovics János alakja köré szövődik, aki Mária-Terézia megbízásából 1768-ban elutazik az Észak-Norvégia partjai közelében található Vardő szigetére, hogy megfigyelje a Nap és a Vénusz együttállását. Az olvasó pedig mindeközben megfigyelheti a korabeli Európa társadalmi életének számos fontos mozzanatát, mind horizontálisan, mind vertikálisan, a maga eszmetörténeti összefüggéseiben. De nem ezért nem fogja letenni a kezéből, hanem azért, mert közben olyan történetek tartják izgalomban, melyek egy erre szakosodott krimi írónak is becsületére válnának. Az Ígéretföld pedig a távolinak remélt, de talán annál azért közelebb eső jövőbe utaztatja az olvasót, melyben egy újrarajzolt Európát, új erkölcsöket és új világrendet találunk. Sok minden új, csupán néhány dolog régi – az emberi ostobaság és aljasság. De nézzük a dolog jó oldalát – legalább nem fogunk unatkozni…

Az Ígéretföld c. regény borítója
Az Ígéretföld c. regény borítója

Hász Róbertről és munkásságáról, a legújabb bevándorlási hullám hatásairól és Kelet-Közép-Európa esélyeiről olvashat az érdeklődő a Heti Válasz legújabb számában, amelyből az érdeklődés felkeltése végett jól jöhet az alábbi részlet: itt.

Plakát
A székelyudvarhelyi író-olvasó találkozó plakátja

Az irodalmi estek időpontjai és helyszínei:
2015. június 24. (szerda) – Marosvásárhely, G.Café, 18 óra
2015. június 25. (csütörtök) – Székelyudvarhely, Városi Könyvtár, 18 óra
2015. június 26. (péntek) – Csíkszereda, a Székelyföld c. folyóirat szerkesztősége, 18 óra.

A rendezvények fő szervezője és támogatója: Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja, Sepsiszentgyörgy.
Szervezőpartnerek és támogatók:
Marosvásárhelyen – a Látó c. folyóirat szerkesztősége, G.Café, Café Tutun, vasarhely.ro, Studium Prospero Alapítvány
Székelyudvarhelyen – Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, Erdély Magyar irodalmáért Alapítvány, Élő Székelyföld Munkacsoport
Csíkszeredában – a Székelyföld c. folyóirat szerkesztősége, Székelyföld Alapítvány

Fő támogatók: a Magyar Írószövetség és a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.