Hányan lehettek a somlyói búcsún? Pontosan?

bucsu_1

Újabban divat a nagy tömegeket megmozgató eseményeken résztvevők számát alul/felüllicitálni, a propagandaszekér rúdjának irányától függően. A teljesség igénye nélkül, elég csak a januári, párizsi eseményekre, vagy az őszi, magyar kormányellenes tüntetésekre gondolni. Vagy közelebb hozzánk, a Székelyek Nagy Menetelésére tavaly. Az ott résztvevők száma 15.000-től 120.000-ig a teljes skálát átölelte. És ez alól persze a Csíksomlyói zarándoklat sem kivétel. De pontosan hogy is jutnak az újságírók/statisztikusok ezekhez a számokhoz? Azt valójában nem tudom, de bemutatok néhány módszert az adatok szemszögéből.

A pünkösdi zarándoklat médiavisszhangja “százezres” tömegről beszélt, ám az nem teljesen egyértelmű, hogy hány százezer. A hazai és anyaországi média orgánumok több száz, százötven- és százharminc ezerre teszik ezt a számot. Nézzük hát hogyan pontosíthatóak ezek az adatok. Három, egymástól teljesen eltérő módszert fogunk alkalmazni, és végül összehasonlítani az eredményeket.
Jacob’s eljárás
Képfelismerő szoftveres eljárás
Folyamat-alapú eljárás
Ott van még természetesen negyediknek a direkt számlálás két módszere is: ha a zarándokoknak egy bejárató-kapun kellene áthaladniuk, vagy valaki, mondjuk, manuálisan megszámolná egy nagy felbontású fényképen a résztvevőket, akkor nagyon pontos adatokat kapnánk. Ezeket a megközelítéseket azonban egyelőre mellőzzük.

Farkas Antal felvételei
Farkas Antal felvételei

A tömegek számlálására az újságírásban és hivatalos statisztikákban bevett módszer a múlt század elején kidolgozott és az amerikai Million Man March után új lendületet kapó Jacob’s eljárás. A Jacob’s szerint a tömegeknek az a fő karakterisztikája, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott személy hány négyzetmétert (eredetileg négyzetlábot) foglal el az esemény felületéből. Így a tömegeket a következő három kategóriába sorolhatjuk:
0.23 négyzetméter/személy: sűrű tömeg, válltól vállig, koncert első sorai;
0.42 négyzetméter/személy: kezelhető tömeg, néhányan ülnek, koncert hátsó sorai;
0.93 négyzetméter/személy: laza tömeg, majdnem mindenki ül.

A kérdéses területet ezután kisebb cellákra osztjuk, annyira kicsikre, hogy az egyes cellákban elhelyezkedő emberek eloszlása homogénnek tekinthető legyen. A terület feloszátsát számos szabad forráskódú GIS eszközzel végrehajthatjuk, én is ezt használtam. Persze a felosztáshoz szükségünk lesz egy fotóra/videóra, ami körbeöleli, lehetőleg az egész eseményt rögzíti. A szélső pontok pozicionálásában nagyban segített az erdő “szöge”.

A teljes írás a ITT olvasható.

Az adatelemzés központi forrásai Incze András Lajos timelapse videója és a transilvanart.ro gigapanorámája voltak.

Ha tetszett a bejegyzés, vagy bármilyen kérdésed, hozzáfűznivalód van, Like-olj, Oszd meg, Kommentelj, és Iratkozz fel!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s