Visszatér a kultúra Marosvécsre

??????????

Szűk fél év telt el azóta, hogy Kemény János örökösei birtokba vehették a marosvécsi várkastélyt, s azt megnyithatták a nagyközönség számára (2014. november 8.), és máris újabb rendkívüli eseményre került sor. A Magyarországon bejegyzett Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítvány hathatós segítségével jöhetett létre Az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh címet viselő kiállítás, amely immár állandó jelleggel marad abban az első emeleti helyiségekben, amelyek eddig is Helikon-emlékhelyekként éltek a köztudatban, hiszen itt volt Kemény János dolgozószobája, illetve itt helyezték el azokat a plaketteket, amelyek az egykori itt találkozó írók arcképét örökítik meg.

Az érdeklődő közönség elárasztja a kiállítóhelyiségeket
Az érdeklődő közönség elárasztja a kiállítóhelyiségeket

Kemény Endre, az alapítvány képviselője – a hét örökös egyike – elmondta, hogy részben családi hagyatékból, vásárlások révén, illetve felajánlásokból gyűltek össze a most kiállított tárgyak. “Az itt látható írógép nem a Kemény Jánosé, de korhű, akár az övé is lehetett volna, mint ahogyan a világvevő rádió sem, de ugyancsak abból a korból, a múlt század harmincas éveiből származik. A könyvek viszont, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványainak dedikált példányai, illetve a másutt vagy máskor megjelent könyvek, amelyeket itt bemutatnak, mind-mind a helikoni írók művei. Ezek a kötetek felajánlások révén jutottak a birtokunkba. A kiállítási anyag – az íróportrék, a dokumentumok reprodukciói, Kemény János és Auguszta életnagyságú, kiállításra csalogató poszterei – az alapítvány javára történt, 2014. évi magyarországi adományok segítségével valósulhatott meg.

Egy felvétel Forster Gyula idejéből
Egy felvétel Forster Gyula idejéből

Roppant érdekfeszítő volt a szombaton, április 11-én tartott kiállításmegnyitón a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársainak vetített-képes előadása, amelyen mintegy hatvan felbecsülhetetlen értékű fotográfiát láthattak az érdeklődők. A Kemény-leszármazottak sem ismerték ezen képek egy részét, igen keveset tudtak az 1818-as állapotról, illetve azokról az átalakításokról, kiegészítésekor, amelyek a múlt század első éveiben történtek. Vécsi-Nagy Zoltán művészettörténész, szintén Kemény János-unoka nyilatkozta, hogy véleménye szerint a következő állandó kiállítás témája maga a kastély építéstörténete lehetne, hiszen itt a római kortól folyamatos a jelenlét, a történeti korokban, a legkülönbözőbb kulturális hatások és stílusok mentén alakult ki a ma látható kép, amelynek részleteit illendő lenne alaposan végigvizsgálni és közzétenni.

Simó Márton

??????????

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.