A Mária főhadnagy Udvarhelyen

Maria fohadnagy

Március 14-én, szombaton 19 órától a Csíki Játékszín a Mária főhadnagy című operettet, Huszka Jenő, zeneszerző, és Szilágyi László, szövegíró közös művét játssza a Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színházban.

A produkciót a Budapesti Operettszínház alkotója, Somogyi Szilárd rendezte, az Isten pénze musical és a Viktória operett után immár harmadik ízben dolgozott Csíkszeredában stábjával: Gyarmathy Ágnes, díszlet-jelmeztervezővel, Bene Zoltán, zenei vezetővel és Horváth Gyula Antal, koreográfussal. Jegyek válthatók a színház jegypénztátában felnőtteknek 20 lejért, diákoknak és nyugdíjasoknak 12 lejért.
Helyfoglalás a 0266-212131-es telefonszámon, vagy a kozonsegszervezo@szinhaz.ro címen.

A Mária főhadnagy címszereplője, Lebstück Mária valós személy volt. Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején Lebstück Károly néven több csatában harcolt és számos hőstette elismeréseként végül főhadnagyi rangot kapott. Szilágyi László és Huszka Jenő alkotói fantáziája operetthőssé tette Máriát, aki kényszerházasság elől menekül Bécsből és nemzetőr egyenruhát ölt, hogy Magyarországra juthasson. Mária férfiként is helytáll, de a női ruhát is újra felöltené, hiszen a Pesten kitört forradalom hírének hevében szenvedélyes csókot váltottak Jancsó hadnaggyal, azi azóta felettese és Mária inkognitójáról mit se tud.

HUSZKA JENŐ – SZILÁGYI LÁSZLÓ:
MÁRIA FŐHADNAGY
operett két részben
szereplők: Lebstück Mária: CZIKÓ JULIÁNNA, Jancsó Bálint: KOSZTÁNDI ZSOLT, Farkasházy Antónia: SZABÓ ENIKŐ, Draskóczy Ádám: FÜLÖP ZOLTÁN, Panni: DÁLNOKY CSILLA, Zwickli Tóbiás: VERESS ALBERT, Simonichné: BARTALIS GABRIELLA, Simonich: KERESZTES SZABOLCS, Biccentő: BAKCSI GÁBOR-ANTAL, Herbert von Waldhausen: BILIBÓK ATTILA, Kossuth Lajos: VASS CSABA, Görgey Artúr: PUSKÁS LÁSZLÓ, Krantz doktor: BENDE SÁNDOR, Kocsmáros: GIACOMELLO ROBERTO, valamint: BOKOR ANDREA, FEKETE BERNADETTA, PAP TIBOR, RÁDULY BEÁTA/ SZABÓ BERNADETT, ZAIBA ANIKÓ, ZSIGMOND ÉVA BEÁTA. Zenekar: BALÁZS PÉTER, BENE ZOLTÁN, BOLDIZSÁR SZABOLCS, HOMPOTH ARTHUR-NORBERT, RÁDUJ GÁBOR, VERESS CSABA. Koreográfus-asszisztens: ZAIBA ANIKÓ, a díszlet-jelmeztervező asszisztense: RÁKAY TAMÁS, koreográfus: HORVÁTH GYULA ANTAL, zenei vezető: BENE ZOLTÁN, díszlet-jelmeztervező: GYARMATHY ÁGNES, rendező: SOMOGYI SZILÁRD.

Az előadás a Hartai Zenei Ügynökség Kft. és a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével jött létre. Az előadás kiemelt támogatója a Bethlen Gábor Alap.

Huszka Jenő (Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.) zeneszerző
Törvényszéki bíró apja tanította először hegedülni, akinek három gyermeke közül Jenő volt a legidősebb. Édesapja otthon gyakran zenélt, többnyire fuvolán játszott. Jenő további hegedűtanulmányait a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségével. Önszorgalomból zongorázni is megtanult, bár erre szülei nem ösztönözték. Diákkorában két színpadi művet írt, az egyik a “Párbajhősök”, amit színházban soha nem mutattak be, de családi körben sikert aratott. A következő műve, a “Levél” című vígjáték, egy szerelmi történet. Merész ötlettel elküldte postán Paulay Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen megküldte elutasító levelét. Huszka Jenő Paulay levele alapján alaposan elemezte művét, és feljegyezte, miben talált hibát. Paulay fel sem tételezte, hogy egy kamasz diák első szárnypróbálgatását olvashatja. Érettségi után, 1893-ban Pestre ment joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő egy év fizetetlen szabadságot kért. Párizsban muzsikált, 1897-ben hazatért, és munkába állt a minisztériumban. Ott ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később a librettistája lett. 1898-ban volt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta. Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett; ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.

Ismertebb művei: Tilos a bemenet, Bob herceg, Gül Baba, Lili bárónő, Hajtóvadászat, Erzsébet, Gyergyói bál, Szabadság, szerelem.
Szilágyi László (Budapest, 1898. október 2. – Budapest 1942. szeptember 6.) költő, író, újságíró, leginkább operettszövegkönyveiről híres.

Jogot tanult, de félbeszakította tanulmányait, és 1918-ban újságíró lett. 1919-től az Új Hírek munkatársa volt.
Pályája elején verseket, kabarétréfákat, novellákat, és egyfelvonásosokat írt, majd megírta a Levendula című darabot (1923), mellyel egy csapásra befutott, korának legkeresettebb librettóírója lett, de szívesen írt szövegeket zeneszámokra, versei a korabeli lapokban jelentek meg. Legnevezetesebbek az operettjei: Levendula (1923), Amerika lánya (1924), Régi jó Budapest (1925), Csókos asszony (1926), Muzsikus Ferkó (1926), Aranyhattyú (1927), Eltörött a hegedűm (1928), Miss. Amerika (1929), Alvinczi huszárok (1930), Zsákba macska (1931), Kadétszerelem (1933), Én és a kisöcsém (1933), Vadvirág (1934), Ezüstmenyasszony (1935), Hulló falevél (1935), Erzsébet (1935), Meseáruház (1936), Angóramacska (1940), 3:1 a szerelem javára (1937), Tokaji aszú (1940), Vén diófa (1943), Egy boldog pesti nyár (1943) Mária főhadnagy (1943).

Ő írta Eisemann Mihály zenéjére többek között a „Negyvenhatos sárga villamoson”, „János legyen fenn a János hegyen”, „Köszönöm, hogy imádott”, „Pá, kis aranyom” című dal szövegét, Buday Dénes zenéjére a „Lehet könny nélkül sírni”, a „Kis kacsa fürdik”, Zerkovitz Béla zenéjére az „Éjjel az omnibusz tetején” szövegét.
Somogyi Szilárd, rendező
A szentesi gimnázium drámai tagozatán érettségizett, majd a veszprémi Petőfi Színházban játszott, miközben a Toldi Mária vezette Vasutas Musical Stúdióban szerzett képesítést. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező-szakán 2012-ben diplomázott. Foglalkozik fordítással, dramatizálással, színészettel, énekléssel, rendezéssel, vagyis a színház valamennyi szegmense érdekli. Jelenleg a Budapesti Operettszínház rendezője, korábban fordítóként már a Rómeó és Júlia, A Szépség és a Szörnyeteg, valamint a Rudolf című produkcióban is közreműködött. 2004 nyarán az ő rendezésében mutatták be a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Valahol Európában című musicalt, illetve ebben az évben volt ugyancsak az ő rendezésében a Szabó Magda regényéből Szemenyei Jánossal közösen írt Álarcosbál című musicaljének premierje. 2005 decemberében az Operettszínház Súgó Raktárszínházban rendezte a Jövőre, Veled, Itt! című előadást, 2006 nyarán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Mária evangéliuma rockoperát, 2007 márciusában pedig a Thália Színházban az Oltári srácok című koncert-musicalt. 2008-ban Szabó Magda Abigél regényéből készíthetett az írónő külön engedélyével új magyar musicalt. A Csíkszeredában 2012-ben megrendezett Isten pénze c. musical nagy sikerét követően 2014. novemberében az Operettszínház társulatával is színrevitte azt.

Gyarmathy Ágnes, díszlet- és jelmeztervező
Tanulmányait a poznańi Képzőművészeti Akadémián végezte. 1978-ban Munkácsy-díjjal ismerték el. 1981-ben a gyulai Várszínház díját kapta meg. 1966-68 és 1972-78 között a szegedi Nemzeti Színház, 1968-72 között a debreceni Csokonai Színház, 1979-81 között a kecskeméti Katona József Színház, 1981-től a békéscsabai Jókai Mór Színház díszlet- és jelmeztervezője; 1988-ban Kecskemétre, 1990-ben Debrecenbe, 1993-ban Nyíregyházára szerződött; 1998-ban a debreceni Csokonai Színházban tevékenykedett. Számos alkalommal dolgozott fővárosi és vidéki színházakban, valamint Lengyelországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, az NDK-ban és a Szovjetunióban vendégművészként. Több magyar tévéjáték és film, köztük a Szamárköhögés (Gárdos Péter), Az én XX. századom és az Oscar-díjas Mephisto jelmezeit is ő készítette. Külföldön többek között olasz kooprodukciós filmek jelmeztervezője: Az operaház fantomja (Dario Argento), Az egyiptomi tanács (Emilio Greco), Perlasca – Egy igaz ember története (Alberto Negrin), Alagút – út a szabadság felé (Enzo Monteleone), emlékszem Anna Frankra (Alberto Negrin).

Színházi, televíziós és filmes munkáiért számos nívódíjban részesült. 1989-től tanít, többek között Nyíregyházán, Budapesten és a Kaposvári Egyetem látványtervező szakán tanított díszlet- és jelmeztervezést. Kiállítóművész, több egyéni tárlata volt Budapesten és Európaszerte, Berlinben, Prágában, Poznańban.

Bene Zoltán, zenei vezető
Csíkszeredában született, 2004-ben végzett a Brassói Zeneegyetem zenepedagógiai szakán, ösztöndíjjal a németországi Wupperthal-ban tanult. Jelenleg a Nagy István Művészeti Líceum magánének-, zeneelmélet- és zongora szakos tanárja. A Karlsruhe-ben megrendezett Nemzetközi Haendel Akadémia rendszeres résztvevője 2003-2006 között. A Tündérground, Jedam, Caribeat erdélyi zenekarok tagja. A 2011-ben Gyergyószárhegyen bemutatott Csaba királyfi rockopera zeneszerzője és hangszerelője.

Horváth Gyula Antal, koreográfus
Csíkszeredában született, 2011-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán, ahol koreográfus-hallgató is volt. ERASMUS ösztöndíjjal fél évet a Budapesti Táncművészeti Főiskola táncpedagógia-szakán tanult. Bodor Johanna magándiákja volt. Jelenleg színészként dolgozik több magyarországi produkcióban. A Csókos asszony, a Gazdag szegények, az Isten pénze és a Viktória előadások után 2014 decemberében is az ő koreográfiájával készül az év végi zenés produkció.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.