Előadás a trianoni becstelelenségről

A maradék Magyarország - elveszett a terület kétharmada
A maradék Magyarország – elveszett a terület kétharmada

A magánéleti tragédiát – legyen szó családi viszályról vagy egy balesetről – minden ember nehezen dolgozza fel. A nemzeti tragédiákkal ugyanígy vagyunk. Egyrészt nehéz megbarátkozni az új, a korábbinál előnytelenebb helyzettel, másrészt nem könnyű elkerülni a felelősségáthárító magyarázatok csapdáit. A magyar nemzet történetében az egyik legnagyobb ilyen trauma az 1920-as trianoni békeszerződés.

A Teleki-féle (1910) etnikai térkép - piros szín jelöli az ország területén élő magyarokat
A Teleki Pál etnikai térképe (1910) – piros szín jelöli az ország területén élő magyarokat

Nem elsősorban azért, mert ennek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát. Hanem azért, mert az elcsatolt területeken több mint hárommillió magyar is élt. Ráadásul ezek mintegy harmada közvetlenül az új határok túloldalán, vagyis az új Magyarország magyarjaitól karnyújtási távolságra. Ez még azok számára is nehézzé, sőt gyakran lehetetlenné tette a döntésbe való őszinte belenyugvást, akik egyébként elfogadták a multietnikus Magyarország nemzetiségeinek a jogát saját állam alapítására – írja Romsics Ignác történész a Trianon okairól szóló tanulmányában.

Dr. Zeidler Miklós (1967)
Dr. Zeidler Miklós (1967)

Dr. Zeidler Miklós, akit szakmai körökben is a téma egyik legavatottabb kutatójának tartanak, több feltáratlan területet vizsgált meg Trianon kapcsán. „Művei olyan mentalitás- és társadalomtudományi irányba mutatnak – írja róla Bajcsi Ildikó –, melyek sok szempontból tematikailag és módszertanilag egyaránt megújították a Trianon-kutatást.” Előadásának kulcskérdései között szerepelnek: a nagyhatalmak politikája, a magyarországi nemzetiségek törekvései, Magyarország szomszédainak területi követelései, a békekonferencia tevékenysége és az 1918–1920 közötti magyar kormányok külpolitikája. Ezek azok a tényezők, amelyek a trianoni béke megalkotásához vezettek.
Az előadőt három székelyföldi helyszínre hívták meg a szervezők: 2015. február 18-án (szerdán), 18 órakor – a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy); február 19-én (csütörtökön), 19 órakor – a Művelődési Házban (Székelyudvarhely); február 20-án (pénteken), 17.30 órakor – Magyarország Főkonzulátusa, Lázár-házban (Csíkszereda) kerül sor az előadásokra.

Irredenta képeslap
Irredenta képeslap

A rendezvény fő szervezője és támogatója: Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja, Sepsiszentgyörgy. Szervezőpartnerek és további támogatók: Kovászna Megyei Tanács, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, Művelődési Ház, Székelyudvarhely, Magyarország Főkonzulátusa, Csíkszereda.

hiszekegy

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s