Csinódi gondolatok

Közeledőben
Csinód felé közeledőben felújított gazdasági épületek jelzik, hogy itt van élet

Sokan kérdezgetik, hogy Székelyföldön miért nincsen több gyár, miért nincsenek nagyobb ipari parkok? A közelmúltban – február 6-án – kint voltam Csinódon, és megcsodáltam az ottani „gyárakat”! Végül is minden kis gazdaság, ha úgy vesszük egy-egy „ipari park”; a szépen gondozott, megtrágyázott legelő, kaszáló, szántóföld mind-mind a nyersanyag forrása is, ahonnan az évezredes tapasztalatokkal rendelkező gazdák bölcsen begyűjtik a szénát, hogy azzal táplálják állataikat, s fenntartsák létüket. A Teremtő ad kristálytiszta forrásvizet, napfényt, esőt, és a jó gazda kis háza mellett álló hatalmas gazdasági épületében állatai segítségével, a rétekről származó széna, a krumpli, a hegyeken beérő szemestakarmány jóvoltából tojást, tejet, vajat, sajtot, túrót termelhet. Itt mindent feldolgoznak, itt készül a finom sonka, a kolbász, az ízletes disznófősajt, a kocsonya. A gombából, a havasi meggyből savanyúság, málnából, eperből, szederből finom dzsem, íz, zamatos szörp lesz, a finom madártej mellé. Minden egyes gazdaság egy-egy külön létező, lélegző önálló világ, mely termel annyit, amennyire egy családnak szüksége van, s a maradékot értékesítve, hoz annyi pénzt is, amiből a szükséges dolgokat meg lehet vásárolni. – Ha az ember szerény és szorgalmas – mondogatták az idősek, s vallják ma is a jó gondolkodású havasi gazdák –, akkor a széle üti a hosszát, s az élet fenntartható a magas hegyek között is.

Szánozás a tanyán
Szánozás a tanyán

Csodálom azt az évezredes tudást, ami egy gazdát, családot itt, a mostoha, zord vidéken is békés, nyugodt, fenntartható élettel ajándékoz meg. Itt az Úz völgyében még mindig többen születnek, mind amennyien meghalnak, s bár innen is mennek el a nagyvárosokba, a népszámlálási adatok mégis évről-évre pozitívak! Biztos vagyok benne, hogy ez a csendes élet, itt a hegyek között, akár példaértékű is lehet. Biztos, hogy az itteniek tudását a nagyvárosok zajos, arrogáns világa a sok, tolakodóan csillogó üres reklámmal behavazza, elpusztítja. De ne hagyjuk, hogy így legyen! Ne a múzeumokban őrizzük népünk évezredes tapasztalatának kincseit, hanem vigyük tovább azt az életet, amely ma is fenntartható a hegyeink között!

Csínodi Nagy Balázs tanyájának ajtaja minden látogató előtt nyitva áll. Jó felmenni ehhez az áldott családhoz a nagy hegyek közé. Ott a szél nemcsak a korpát viszi ki a hajunkból, hanem a sok buta gondolatot is a fejünkből. Favágás közben, hóhányás alatt az élet valós gondjai között az ember lelke, szelleme megtisztul, megtelik békével, életerővel, nyugalommal!

Balázsék szeretettel várnak minden vendéget. Ezen az email címen lehet bejelentkezni hozzájuk: bioversum@gmail.com

Csaba t.

Gyönyörű téli táj
Gyönyörű téli táj

Csinódi gondolatok

Magányos hely, csend és béke. Hogy Jézus, hova vitte kétezer évvel ezelőtt a tanítványait, azt nem tudom, s hogy mire tanította ott őket, azt sem írja le a Szentírás a mai evangélium szerint. Azt ellenben tudom, hogy engem Jézus a tegnap Csinódra vitt ki, egy csendes magányos helyre és három dologra tanított:

1. Bármi is történik körülöttem őrizzem az áldott békét! Az emberek rosszasága, gyűlölete nem jogosít fel arra, hogy a szívembe, lelkembe a nyugtalanság, a békétlenség, a gyűlölet szellemét engedjem!

2. Nem elég őrizni a békét, a fényt, hanem azt hordozni is kell, alázattal fel kell kínálni a szeretet, a jóság, az irgalom lángját testvéreinknek! Az én lángom nem lesz kisebb, ha az ő füstölgő kanócát lángra lobbantom, de a fény a világban mindjárt nagyobb lesz!

3. Fekvőtámasz, sport! Olyan idők jönnek, amikor az egészség, a testi, lelki erőnlét nagyon fontos! Csak ép testben tudjuk megőrizni épen a lelkünket!

Ezzel a három gondolattal jöttem le a hegyről, és indulok neki Jézus nevében, a hetvenkét tanítvány nyomában az útnak! Aranyam, ezüstöm nekem sincs, de hiszem, hogy Krisztus hegyeket mozgató ereje velünk van! Krisztus nem elgyászolta a világot, még nagypénteken sem a reménytelenséget hirdette, hanem a reményt! Ő a kereszten megváltott bennünket, nem a világvégét hirdette szomorúan, kétségbe esve, hanem az Isten Országának eljövetelét!

Szeretettel, Csaba t.

Sepsiszéki Nagy Balázsék minden vendéget szívesen látnak
Sepsiszéki Nagy Balázsék minden vendéget szívesen látnak

Napi evangélium – 2015. február 7.
Mk 6,30-34
Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: „Gyertek ti is, a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket. Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre.

Távolodóban - pillantás a Csíki-medencére (Böjthe Csaba felvételei)
Távolodóban – pillantás a Csíki-medencére (Böjte Csaba felvételei)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.