Ókori gondolkodók a Korunk februári számában

korunk_logo

Mi élő (és mi halott) ma az ókori európai filozófia szelleméből? Aktuálisak, aktualizálhatóak-e főbb gondolati vívmányai, vagy ezek értéke éppen a mai gondolkodásmódunkhoz mért, viszonylagos idegenségben, másságban rejlik, amely által saját történeti esetlegességünkkel is szembesítenek? A filozófiatörténeti összeállítás a görög-római antikvitás filozófiáját mint az európaiság, európai gondolkodás fő eszmetörténeti gyökerét elsősorban önismereti igénnyel tárgyalja a témakör neves magyar szakértőinek tanulmányai és esszéi formájában.

A folyóirat februári számának címlapja
A folyóirat februári számának címlapja

A tartalomból: Mogyoródi Emese: A preszókratikus filozófia mint életmód; Egyed Péter: A filozófia mint önismereti tudomány; Csehy Zoltán: Szerenád, barlang, poétika. Platón és Arisztotelész a modern és a kortárs zenében; Tamás Ábel: Variációk a kulturális identitásra: Catullus; Steiger Kornél: Marcus Aurelius. A traumatizált lélek és a terapeuta; Geréby György: A görög filozófus és az élet; Heidl György: Praetextatus és Paulina, a halhatatlan szerelmesek; Theognisz és Billy Collins versei.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.