Amikor ilyen vízválasztó pillanathoz érkezik a világ, mint most is, minden átértékelődik. Le. És fel. Élelmiszerüzletben jártam a tegnap reggel. Szokásom szerint vásároltam meg a legszükségesebb cikkeket. Kenyeret, felvágottat, tejet és zöldséget. Volt bennem némi… (tovább…)
Döbbenetes képek peregnek le szemeim előtt, látva, ahogy Bergamo utcáin tízesével haladnak a katonai teherautók, tele halottakkal, akik áldozatául estek a gyilkos kórnak. A spanyolnátha idején is kazlakban álltak a halottak a halottasházak előtt. A… (tovább…)
Barabási Albert László (Csíkkarcfalva, 1967) ma tölti az 53. életévét. A világhírű hálózatkutató egy érdekes és elgondolkodtató bejegyzést tett közzé a saját Facebook-oldalán. Talán azért is, mert sokan megkérdezik tőle, mikor lesz vége a járványnak… (tovább…)
Lassan kötelező ruhadarabbá válik. A túlélés eszközévé. Alatta – ha megérjük – kifejlődhet az új arcunk is, de ahhoz még sokat kell tűrnünk és cselekednünk. Furcsa ez a helyzet, amikor a láthatatlan ellenséggel kell megküzdenünk. Biztos, hogy túllép ezen is az emberiség, csak annak igen nagy az ára. Most fizetünk. Életmódunkért. A nemtörődömségért. A legfőbb tényező pedig mindebben a jellem. Az egyéné. A közösségé. Az államé. “MASZK – ÉS A MÖGÖTTE FEJLŐDŐ ARC” olvasásának folytatása
Kié a jövő? Azt mondják, azt fröcsögik, azt harsogják, azt írják, azt tolják a képünkbe, ha kell, ha nem az interneten, köztéren nem, mert az tiltott – kicsiny, de harsány csoportok –, hogy az övék. Pedig ott a kapocán mindenkinek az orrában, hogy ne hordjuk fenn erősen a fejünket, s ne ágáljunk azzal, hogy különbek, jobbak, erősebbek, ellenállóbbak lennénk a többinél. Mert nem vagyunk azok. Bárhogy, bármit érezhetnek, mások sem. De ők sem. “SIMÓ MÁRTON – A FERTŐ, AZ FERTŐ. AZ AGYAKBAN IS.” olvasásának folytatása
Neve románul Iara, korábban Iara de Jos, németül Jahren; falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Torda-Aranyos vármegye része volt. Neve szláv eredetű személynévből való. “CHARTA XXI. – ALSÓJÁRA – KiMitTud (55.)” olvasásának folytatása
Ez alkalommal sem az volt a cél, hogy embereket fényképezzünk, hiszen továbbra is figyelmeztetnénk mindenkit arra, hogy az a legjobb védekezés, ha otthonainkban maradunk. A székelyudvarhelyiek igyekeznek is betartani a lakhely-elhagyási tilalmat. Csak a legszükségesebb árucikkekért járnak el az üzletekbe, és kisebb egészségügyi sétákat tesznek, hiszen ajánlott a mozgás is. Mértékkel. És óvatosan. “SÉTA JÁRVÁNY IDEJÉN A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN (2.)” olvasásának folytatása
Román neve Mociu, jiddisül מאטש, falu Erdélyben, Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.Az Erdélyi-medence közepén, a megye délkeleti részén fekszik, Kolozsvártól 40 kilométerre. Az Apahidát Szászrégennel összekötő DN16-os úton közelíthető meg. “CHARTA XXI. – MÓCS – KiMitTud (54.)” olvasásának folytatása
A Gemenc ártéri erdeiben árvíz idején a vadak a magasabban fekvő dombokra és magaslatokra húzódnak az egyre emelkedő vízszint elől, mely szigeteket alkotva elvágja őket a külvilágtól. Szürreális látvány, ahogyan összezsúfolódva várja az árhullám levonultát sok száz fenséges agancsú királyi szarvaspéldány és ijedt, remegő lábú törékeny őzike, összezárva vegyesen nyulakkal, borzokkal, apróbb erdőlakókkal. “MEGVETJÜK LÁBUNKAT, MINT ÁRVÍZKOR A SZARVASOK – Egy plébános üzenete Somogyból” olvasásának folytatása
Olykor kétségbeesetten javítgatok az utolsó pillanatban egy-egy hírt, amellyel különböző rendezvényekre csalogatnám embertársaimat. A minap arról egyezkedtünk, hogy tartunk egy könyvbemutatót zárt ajtók mögött. Aztán lemondtunk róla. A meghatározhatatlan jövőbe, valamikorra halasztottuk. “A KULTÚRÁRÓL – …„LÁBOD ŐSI ÖSVÉNYRE ISMER/ AKÁRMIKOR JÖSSZ ITTHON VAN AZ ISTEN”” olvasásának folytatása
Román neve Viişoara, németül Erlenmarkt, községközpont Kolozs megyében, 43 km-re Kolozsvártól, Mócs irányábn, az Aranyos folyó bal partján fekszik. A falu múltja egészen a római korig vezethető vissza. “CHARTA XXI. – ARANYOSEGERBEGY – KiMitTud (53.)” olvasásának folytatása
A nemzetközi humanitárius szervezet itteni fiókja több mint két évtizede futtat jótékonysági programokat Udvarhelyszéken, ezúttal a városi kórháznak sietett segítségére. Két LYRA2 típusú lélegeztető gép beszerzését vállalta fel. A kórházi felszereltséget bővítő adomány értéke 156 010 lej – tájékoztatott közleményben Váradi János elnök. “LÉLEGEZTETŐGÉP ADOMÁNYBA – ROTARY CLUB SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása
Amióta kijárási tilalom van, nem volt szerencsém jobban körülnézni Székelyudvarhely zsebkendőnyi belvárosában. Már éreztem a mozgás hiányát, úgyhogy rászántam magam egy felfedezőkörútra. Nem a boltig mentem holmi apróságért, kenyérért, se nem az autóhoz, hanem kicsit tovább. “SÉTA JÁRVÁNY IDEJÉN A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN (1.)” olvasásának folytatása
