Műemlékek közt Dél-Erdélyben – bányavárosok (5.)

Kétségtelen, hogy a monoindusztriális kisvárosokat erősen érintette a rendszerváltozás, hiszen amikor megszűnik az egyetlen megélhetési lehetőség, igen nehéz egy új gazdasásági szerkezet kialakítása. Az itt elhelyezkedő kisvárosok 1950 után indultak fejlődésnek, amikor a szocialista nehéziparnak egyre több vasra és acélra volt szüksége.

“Műemlékek közt Dél-Erdélyben – bányavárosok (5.)” A teljes bejegyzés megtekintése

Csinódi programok 2017-ben

Sepsiszéki Nagy Balázs író és néprajzkutató nem csak elméleti székely, hanem merész vállalkozó, aki gazdálkodásból és vendéglátásból él, mindemellett pedig lelkes közösségépítő, aki bízik abban, hogy Székelyföld jövője a vidék segítségével biztosítható, hiszen megvannak hozzá az erőforrások, hittel, reménységgel pedig az a tudás is továbbadható, amely ehhez szükséges. “Csinódi programok 2017-ben” A teljes bejegyzés megtekintése

Ezüstbeszéd – író-olvasó találkozó Udvarhelyen

A könyvvel kapcsolatban maga a szerző fogalmaz úgy, hogy a válogatás „a huszonöt, lelkipásztori szolgálatban töltött esztendő emlékezetes pillanatait és helyszíneit örökíti meg”. A könyv első két írása két tanulmány: a hitről, annak jövőjéről, illetve az ökumenizmusról. Mindkét tanulmányt díjazták. Búcsús beszédek következnek, szentek alakjait idézi meg és példáikat mutatja fel a szerző. Ünnepi és alkalmi beszédeiből is választott be ebbe a könyvbe, például Mikulás-napit, egy CD-bemutató kapcsán írt beszédet, illetve előadás szöveget is. (Címképen: Sebestyén Péter plébános – Fotó: Szabó Károly.) Tovább

A  pipacsok_logobemutatja:

REKLÁMSZÉKELY DOROTTYA – SZÉKELYUDVARHELYEN – REKLÁM

szekely_dorottya_pipacsok-1

Poema chorea-heroico-comicum – 2017  02. 26., 19.00 óra – jegyek a Művelődési Ház pénztáránál válthatók!

Kossuth székelyudvarhelyi kultuszáról

Kevesen tudják azt is, hogy Székelyudvarhely díszpolgárai közé tartozik a magyar szabadságharc szellemi vezére, akit 1886-ben választott fiává a város. A Budapesten megjelenő Fővárosi Lapok szépirodalmi és társadalmi közlöny 1886 decemberében egymondatos hírben tájékoztat a városatyák döntéséről: „Székely-Udvarhely városa legutóbbi közgyűlésén Kossuth Lajost egyhangúlag díszpolgárrá választották”. Tovább

Józsa János 75.

Józsa János ősi fazekas családba született, 1942. február 20-án Korondon. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte el, majd tehetséges gyerek lévén Marosvásárhelyen, a Népművészeti Iskolában folytatta tanulmányait. Tanárai Hunyadi László Sándor és Izsák Márton szobrászok, valamint Bandi Dezső népművelő voltak. Anyagi okok miatt – hiszen félárván nevelkedett –, csak két évig tanulhatott itt, majd Kolozsvárra az IRIS porcelángyárba került, ahol Brül Izsák technológus vezetése alatt megismerkedett a porcelángyártás műhelytitkaival.  “Józsa János 75.” A teljes bejegyzés megtekintése

Emlékezzünk Vass Áronra

Egy méltatlanul elfeledett székely szobrászt ajánlok a tisztelt olvasók figyelmébe, akit az állatszobrai tettek leginkább híressé. Vass Áron (1891-1979) nem járt művészeti iskolákba, autodidakta módon képezte magát, de még így is jelentős sikereket ért el, jóval több volt, mint népi alkotó vagy naiv művész. Az ember azt hinné, hogy a padlások már nem rejtegetnek kincseket, miközben minap a Mester egyik eddig ismeretlen munkájáról törölgette a port Csonta Ferenc csókfalvi barátom – olvassuk Balázs Árpád barátunk az alkotó emlékét idéző rövid írásában. (A szerző felvételei.) Tovább

Műemlékek közt Dél-Erdélyben – Marosillyéről fel a Retyezátra (4.)

Déván, Vajdahunyadon ismét áthaladva, a Hátszegi-medencén végigautózva közelítettük meg a Zsil-völgyét, ahol jobbra kamyarodtunk, és nyugatnak haladtunk, át a mintegy 40 kilométer hosszan, egymás mellett húzódó, egykor jobb sorsot megélt bányavárosokon: Petrozsény, Vulkány, Parosény, Lupény, Hobicaurikány, Valea de Brazi és Campu lui Neag, amelynek a császári és királyi időkben Kimpulunyág volt a neve. “Műemlékek közt Dél-Erdélyben – Marosillyéről fel a Retyezátra (4.)” A teljes bejegyzés megtekintése

A három F és 1848

Az ünnepre való ráhangolódást és a nemzeti öntudat erősítését szolgálja az a február 15. és március 15. között tartó FFF – Facebook-Forradalom-Forrásközpont elnevezésű rendhagyó akció, amely napi rendszerességgel frissülve az érdeklődők figyelmébe ajánlja a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont azon kiadványait, amelyekben bővebben olvashatnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről.  Tovább

Gyermekek és polgári jogok – FRISSÍTVE!

Hogy hasznos-e az, ha gyermekeiket kiviszik a térre a románok? Mindenképp, hiszen úgy járnak el, mint azok a migránsok, akik ott vannak folyton a határátkelőknél, a drótkerítéseknél, Európa partjainál, és valaki mások gyermekeit emelve a magasba, egyre közelednek. Látható, hogy folyamatosan visszaélnek az erkölccsel, a humánummal, a toleranciával, mert tudják, hogy Európa és a keresztény világ ettől nagyon meghatódik. A fiatal romániai családok gyermekeikkel az európai jövőt emelik a magasba. Ezt tenni nem bűn, hanem úgymond kötelességük lenne, mert sokkal nagyobb vétek a közöny… (Címképünkön: aszfaltfirkát készítő kisgyerekek egy konstancai tüntetésen – Fotó: Mediafax.ro.) Tovább

Péter páter Székelyudvarhelyen

Sebestyén Péter római katolikus lelkipásztor és tizenöt kötetes szerző. Mivel papi szolgálata huszonöt éves jubileumát tartja idén, prédikációiból, rádiós előadásaiból, esszéiből összeállított Ezüstbeszéd címmel egy szép kivitelű és igen tartalmas könyvet. Ezek a tények szolgáltattak alkalmat arra, hogy a lelkész-írót meghívják egy székelyudvarhelyi bemutatkozásra. “Péter páter Székelyudvarhelyen” A teljes bejegyzés megtekintése