Éppen 200 éve, 1819 november 23-án indult el Kőrösi Csoma Sándor Székelyföldről a magyarok eredetének felkutatására. Ám Csoma nem csak ezért fontos számunkra, nem csak azért, mert életének 58 éve alatt huszonegy nyelvet sajátított el,… (tovább…)
MIKLÓSSY MÁRIA KAMARAKIÁLLÍTÁSA – DÁLNOK
A „Barabás Miklós művészeti estek” programsorozat keretén belül szervezi meg a Balassi Intézet – Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja, valamint a Barabás Miklós Központ helyszínéül szolgáló Gaál-Kúria Miklóssy Mária kamarakiállítását, amelynek megnyitójára kedden, 2019. november 5-én, 18.00 órakor kerül sor. “MIKLÓSSY MÁRIA KAMARAKIÁLLÍTÁSA – DÁLNOK” olvasásának folytatása
ADY VERSEK HOBO TOLMÁCSOLÁSÁBAN – A FELTÁMADÁS SZOMORÚSÁGA
Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont minden évben csatlakozik a magyar nyelv napjának méltó megünnepléséhez. A székelyudvarhelyi kulturális központ idén is társult a G. Egyesület kamarazenei fesztiválja programjához egy zenés irodalmi műsorral, Földes László önálló előadóestjével. Az Ady-emlékévben a budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő, A föltámadás szomorúsága című, 2014 áprilisában bemutatott előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a zenei aláfestést Fekete-Kovács Kornél jegyzi. “ADY VERSEK HOBO TOLMÁCSOLÁSÁBAN – A FELTÁMADÁS SZOMORÚSÁGA” olvasásának folytatása
LAKATOS MIHÁLY – ŐRKUTYA
Ábel azon is elmélázott, hogy élete során miként alakult át tudatában időről időre a rendőrségről alkotott képe. Rossz, divatos szóval: imidzse. (Még rosszabbal: imágója. Ez utóbbiról mindig a rovarok jutnak eszébe.) Nos, így visszatekintve, a rendőrség kapcsán sehogy sem a cicamentő vagy a rossz emberektől megvédő jóságos nagybácsi képe merül fel a múlt vizéből. “LAKATOS MIHÁLY – ŐRKUTYA” olvasásának folytatása
BÁGY – KICSI, ÉS A LEHETŐSÉGEIT ALIG LÁTÓ FALU – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.2.)
Messziről felrémlik előttünk a Bágyi-tető. A két összetéveszthetetlen, csupasz hegyorom. A bágyi csicsek. A nagyobb, a Várhegy 856 m. A kisebb a Dimény-hegy pár méterrel alacsonyabb, és nagyobb része már Lókodhoz tartozik. Alatta, a hegy ölében a falu. Az odavezető műút négy kilométeren át kanyarog fel a szelíd szerpentinen, s bár eléggé keskeny, a célnak tökéletesen megfelel, és – úgy tűnik – kifogástalan minőségű, pár éve jól bírja az időjárás viszontagságait. Másik előnye, hogy nem ér véget a falu végén, mint oly sok településen, hanem továbbszalad a templom, majd az impozáns kultúrház és az emeletes iskola mellett, s balra kanyarodva jön vissza, aztán – hurkot írva – az alsó úton torkollik a központi vegyesboltnál a főútba. Ily módon gyakorlatilag befutja és összeköti a nem túl bonyolult utcaszerkezetet, annak fősodrát, és csak néhány sikátort, zsákutcát hanyagol. “BÁGY – KICSI, ÉS A LEHETŐSÉGEIT ALIG LÁTÓ FALU – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.2.)” olvasásának folytatása
EMBER ÉS VÍZ – VARSÁGI FOTÓK BUDAPESTEN
Az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány (EMKA), illetve a Varsági Műhely Fotós Alkotócsoport kiállításának megnyitójára 2019. november 3-án, vasárnap 12.00-kor Budapesten, a Belvárosi Unitárius Egyházközség kiállítótermében kerül sor. Megnyitóbeszédet mond Haris László fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. “EMBER ÉS VÍZ – VARSÁGI FOTÓK BUDAPESTEN” olvasásának folytatása
NAGYÁLMOS ILDIKÓ – EMLÉKEZZÜNK!
Úgy tartjuk, hogy addig él az ember, amíg emlékeznek rá. Müller Péter szerint nincs halál. És nincsenek halottaink. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Átköltözött. Akit szeretsz, az van. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valójában szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál. Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok! “NAGYÁLMOS ILDIKÓ – EMLÉKEZZÜNK!” olvasásának folytatása
SEBESTYÉN PÉTER – HOLLÓSZÁRNY ÉS HALHATATLANSÁG
November elején érdemes számba vennünk: miért élünk? Komolyan vesszük-e a halált, vagy bagatellizáljuk, netán fásultan lehúznánk vele a rolót? Hiszünk-e a Megváltóban, aki elhozta nekünk az örök boldogságot? Aki átvezet minket a halál küszöbén, feltámaszt, és örök élettel ajándékoz meg. Készülünk-e a halálra? De nem öngyilkos módon, hanem úgy élni, hogy a halál ne legyen méltatlan befejezése elrontott életünknek… “SEBESTYÉN PÉTER – HOLLÓSZÁRNY ÉS HALHATATLANSÁG” olvasásának folytatása
BÜKKFALVA – OROSZ DEJAVŰ – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.1.)
Tulajdonképpen nem is falu. Csak egy-két utca. Inkább egy. Így tartják számon az önkormányzatnál. Viszont a tény, hogy a „bükk” előtaghoz hagyományosan odatoldják a „fala” megnevezést, ami azt jelzi, hogy mégiscsak volt, illetve ma is van némi településjellege. És külön áll. Elkülönülten fekszik Szentmártontól dél-keleti irányban. Bágy pedig magaslati fekvése miatt különös ebben a községben. Azt mondják, hogy ott másfajta, „hegyi” emberek laknak. Színtiszta református közösség. Ez alkalommal ezt a két települést járjuk végig, keresve az építészeti értékeket, de ugyanakkor bepillantunk a hétköznapokba is. “BÜKKFALVA – OROSZ DEJAVŰ – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.1.)” olvasásának folytatása
SIMÓ MÁRTON – NAGYON BETEGEK VAGYUNK
Baj-e, vagy sem, fogalmam sincs, sajnos el kell járni néha a gyógyszertárakba, és be kell szerezni ezt-azt. Korábban főleg másokért mentem, kiváltani a nagymamák, nagybácsik receptjeit, vagy megvenni valami gyógyszert, vagy gyógyszernek nem minősülő, de patikában árusított szert. Mondjuk, hogy vitamintablettákat, étvágy- vagy agyserkentőket. “SIMÓ MÁRTON – NAGYON BETEGEK VAGYUNK” olvasásának folytatása
„OTTHONRÓL HAZA” – NÉPFŐISKOLAI VÁNDORISKOLA – SZÉKELYDERZS
A néhány évvel ezelőtt felújított és az UNESCO-világörökség részévé nyilvánított erődtemplomáról híres faluban szervez háromnapos konferenciát az NMI Művelődési Intézet Népfőiskolai Vándorakadémiája október 26. és 29. között. A program célja, hogy a hazai és a külföldi népfőiskolák szervezői, munkatársai által fellelhető módszerek és jó gyakorlatok bemutatásra, átadásra kerüljenek. “„OTTHONRÓL HAZA” – NÉPFŐISKOLAI VÁNDORISKOLA – SZÉKELYDERZS” olvasásának folytatása
