Ábel amúgy rajongott az ünnepekért. Kiváltképp a két legnagyobbért: a karácsonyért és a húsvétért. Azért már kevésbé, hogy az ezeket megelőző két hétben szokás szerint feje tetejére állt a család jól megszokott életrendje. Anyja, aki… (tovább…)
KOLOZSVÁR – KARÁCSONYVÁRÓ FOGLALKOZÁSOK – EMKE
A Györkös Mányi Albert Emlékház 2019. december 13-án, pénteken, 16.30 órától rendezi meg év végi JeleaNapTár hagyományőrző gyermekprogramját. KARÁCSONY HAVÁBAN az érdeklődők Luca napjához és a karácsonyi ünnepkör jeles napjaihoz fűződő szokásokkal, hagyományokkal ismerkedhetnek meg és karácsonyi díszeket is készíthetnek. “KOLOZSVÁR – KARÁCSONYVÁRÓ FOGLALKOZÁSOK – EMKE” olvasásának folytatása
TERMÉSZET ÉS EMBER – Kiállítás és workshop – SEPSISZENTGYÖRGY
A TANKWA ARTSCAPE a dél-afrikai Tankwa Karoo Nemzeti Park sivatagos területén évi rendszerességgel megvalósuló rezidens nemzetközi kortárs művészeti program. Kurátora, Leli Hoch a rendezvény egyik lényegét a természet, a művészet és az ember közösségének helyreállításában látja, mely tökéletesen megvalósulhat a belső elmélyedésre ösztökélő, érintetlen természeti környezetben. A szabadtéri kiállítás a 2018-ban és 2019-ben létrejött művek lenyűgöző dokumentációs anyagából válogat. “TERMÉSZET ÉS EMBER – Kiállítás és workshop – SEPSISZENTGYÖRGY” olvasásának folytatása
CUKOR.BAJ – Farkas Wellmann Endre egészséges hozzáállása – NAPLÓ, BETEGSÉGTÖRTÉNET, SZÉPIRODALMI IGÉNNYEL
A székelyföldi turné utolsó előtti állomásaként szombaton este a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal Szent István termében mutatták be Farkas Wellmann Endre kötetét. A rendhagyó bemutatón – ahol beteg és orvosa beszélgetett – Demeter Sándor Lóránd unitárius lelkész elöljáróban elmondta, a szerzőt elsősorban költőként ismeri a közönség, majd próbálta behatárolni a könyv műfaját, amely lehet akár irodalmi betegségnapló is, hiszen a szerző betegségtudatoz való viszonyát, tapasztalatait, érzéseit és érzelmeit rejti. „Ez a könyv a félelemről szól, és a félelemben arról, hogy mégis van emberi és isteni segítség is” – fogalmazott a lelkész. “CUKOR.BAJ – Farkas Wellmann Endre egészséges hozzáállása – NAPLÓ, BETEGSÉGTÖRTÉNET, SZÉPIRODALMI IGÉNNYEL” olvasásának folytatása
SIMÓ MÁRTON – ÉN NEM AKAROK NÉGER LENNI!
Mostanában már nem illik így nevezni színes bőrű felebarátainkat. A „nigger” mögötti jelentést pejoratívnak érezzük, és az is, ha úgy vesszük, kirekesztő bélyeg. Mondjuk – úgy ötven évvel ezelőtt – nem így volt még. Nálunk, a létezett átkos rendszerben sem, igényes környezetben lehetett mondani, irodalmi alkotásban nyugodtan le lehetett írni, a közbeszédben pedig egyértelműnek tartottuk, hogy a néger, az néger. Úgy volt, hogy a „színes”, hogy a „negró”, az fekete. “SIMÓ MÁRTON – ÉN NEM AKAROK NÉGER LENNI!” olvasásának folytatása
EGY FALATNYI ERDÉLY – Szép karácsonyi ajándék
Ez nem csupán egy könyv, hanem egyúttal egy csodálatos utazás az erdélyi emberek érzelmekben és szépségekben gazdag világába. Az antológiába a világ különböző részein élő, erdélyi származású szerzők írásait gyűjtötték egybe. A kötetet már több európai és tengerentúli nagyvárosban is nagy sikerrel mutatták be. “EGY FALATNYI ERDÉLY – Szép karácsonyi ajándék” olvasásának folytatása
RENDSZERVÁLTÁS KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN
Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során? “RENDSZERVÁLTÁS KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN” olvasásának folytatása
HIGGADTAN HORTHYRÓL – Catherine Horel könyve kapcsán
Egyesek azt mondhatják, „pálcával hergelem a kutyát a kerítés túloldaláról” azzal, hogy egyoldalúan beszélek a valóságról. Egyrészt kedvemre való, hogy ábrázolván itt egyet és mást, érzékelhetem egyesek viszonyulását, másrészt pedig inkább érvelni szoktam. Szeretek értesülni a véleményekről. Az idők során hivatkoztam Engel Pál, Ablonczy Balázs, Lendvay Pál és mások meglátásaira is, én hiszek az audiatur et altera pars elvében. Végső soron, ha én nem is követem a hivatalos széljárást, ragaszkodom ahhoz, hogy elfogultságok nélkül szóljak Horthy Miklósról. “HIGGADTAN HORTHYRÓL – Catherine Horel könyve kapcsán” olvasásának folytatása
A Rokonok Székelykeresztúron – CSÍKI JÁTÉKSZÍN
December 4-én, szerdán este a Csíki Játékszín telt házas előadást tartott a Székelykeresztúri Művelődési Házban. Móricz Zsigmond Rokonok című regényét Székely Csaba alkalmazta színpadra. A rendező zseniális térlátásának köszönhetően ötletes megoldással jelenítették meg a többsíkú cselekményt. A színészek remekül formálták meg a karaktereket. “A Rokonok Székelykeresztúron – CSÍKI JÁTÉKSZÍN” olvasásának folytatása
Erdélyi filmpremier – BALASSI INTÉZET
A Magyar Nemzeti Múzeum Rotschild Klára emlékére szervezett „CLARA” című időszaki kiállításával párhuzamosan Erdélyben először vetítik két helyszínen is ROTSCHILD KLÁRI legendái című dokumentumfilmet. A divat nagyasszonyáról Oláh Kata rendezővel és Csukás István operatőrrel beszélget Szebeni Zsuzsanna színháztörténész. Ez alkalomból a helyszíneken kiállítanak egy eredeti Rotschild Klára ruhakölteményt. “Erdélyi filmpremier – BALASSI INTÉZET” olvasásának folytatása
CHARTA XXI. ÉVZÁRÓ – Ki számít magyarnak a „mai fiatalok” szerint? – BUDAPEST
Ezt a kérdést járja körbe a Charta XXI Megbékélési Mozgalom következő, decemberi „ különkiadása”. A Jean Monnet-est látogatóit egy interaktív vitaestre hívják, amelyen a Közös Halmaz Alapítvány lesz a vendég. Ők úgy alakítják a programot, hogy abból a tisztelt közönség sem marad ki. “CHARTA XXI. ÉVZÁRÓ – Ki számít magyarnak a „mai fiatalok” szerint? – BUDAPEST” olvasásának folytatása
