Mondja az ismerősöm, hogy azt a feladatot kapta az unokája osztálya, hogy rövid fogalmazásban írják le, mit jelent számukra a kaláka. Ha már ennyire nyitott volt, akkor én is rákérdeztem, hogy vajon a Kaláka együttesre… (tovább…)
BUDAPEST – Kossuth-díjjal tüntették ki Ferenczes Istvánt
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat adományozott Ferenczes István József Attila- és Babérkoszorú díjas, Csíkszeredában élő erdélyi magyar költőnek. Művészetéért 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 2005-ben megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot, 2015-ben pedig a Magyarország Babérkoszorúja díjat. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Continue reading “BUDAPEST – Kossuth-díjjal tüntették ki Ferenczes Istvánt”
Március idusa a székely anyavárosban
Kedvezett az időjárás is, Székelyudvarhely történelmi városközpontjában, a Márton Áron téren a kiemelt városi rendezvény 11 óra 30 perckor kezdődött a Vasszékely megkoszorúzásával, majd pontban délkor huszárfelvonulással, beszédekkel és kulturális műsorral folytatódott az ünneplés. A tér felső részében kialakított színpad előtti téren, a belvárosi református templom körül, illetve a kollégium udvarán mintegy ötezer fős tömeg sereglett össze. Continue reading “Március idusa a székely anyavárosban”
MÁRCIUS 15. – Laborfalvi Rózára és Jósika Miklósra emlékezünk
Branyicskai báró Jósika Miklós (1794-1865) nevét sokan csak az utcanévtáblákról ismerik, de azt is alig-alig tudjuk róla, hogy író-drámaíró és újságíró volt, a magyar romantikus regény megteremtője. Pesten 1851-ben az Újépület mögötti téren az ítéletet Jósikán és 35 társán – in effigie (jelképesen) – végre is hajtották. Continue reading “MÁRCIUS 15. – Laborfalvi Rózára és Jósika Miklósra emlékezünk”
Kozma Ferenc időszerűségéről – SZÉKELYKERESZTÚR
Talán váratlanul érte, de képzettségi szintjéhez és tudásához mérten nem érezhette méltatlannak annak idején, a Nyugat-Európai peregrinációról frissen hazatért Kozma Ferenc (1844-1920) azt a feladatot, amellyel egyháza megbízta. Három éven át a székelykeresztúri unitárius gimnázium tanára volt, majd 1873-tól 1886-ig az 1870-ben létesített Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet igazgatójaként tevékenykedett. Continue reading “Kozma Ferenc időszerűségéről – SZÉKELYKERESZTÚR”
PUSKÁS FERENC EMLÉKEZETE – Ismeretlen történetek a legismertebb magyarról – kötetbemutató Székelyudvarhelyen
Szöllősi György a Puskás Intézet alapítója, a Nemzeti Sport és a FourFourTwo futballmagazin főszerkesztője, a magyar futballhagyomány nagykövete, aki írt könyvet Czibor Zoltánról (Dribli az égig, 1997), majd 2005-ben, még Puskás Ferenc életében jelentette meg a legismertebb magyar futballistáról szóló könyvét. Ennek a kötetnek utóbb több bővített kiadása, illetve angol fordítása is megjelent, a szerzőnek ugyanakkor jelent meg Puskás-életrajza Lengyelországban, illetve francia, orosz és német nyelven is. Continue reading “PUSKÁS FERENC EMLÉKEZETE – Ismeretlen történetek a legismertebb magyarról – kötetbemutató Székelyudvarhelyen”
SEPSISZENTGYÖRGY – Háromszéki honleányok emlékezete és Gábor Áron relikviák
A Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi irodája az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervez programokat a Székelyföldi Szablyavívó Iskola és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa közreműködésével 2019. március 13-án, szerdán. A rendezvényeket szíves figyelmükbe ajánljuk. Continue reading “SEPSISZENTGYÖRGY – Háromszéki honleányok emlékezete és Gábor Áron relikviák”
A VONAL TERMÉSZETRAJZÁRÓL – Kiállítás László Gyula grafikáiból
„Van izgatott, nyugodt, szélesen áradó, vagy magányosan sírdogáló, kacagó vagy szomorkás dallam, s ugyanennek a kimeríthetetlen lelkiállapotnak megfelelő vonal is […] Hogy ez a tisztaság és vonalmuzsika mennyire érvényesül bemutatott rajzaimban, annak megítélése már nem rám tartozik” – vallja László Gyula, akinek a grafikai kiállításán bárkinek alkalma lesz megtapasztalni művészei hozzáértését. Continue reading “A VONAL TERMÉSZETRAJZÁRÓL – Kiállítás László Gyula grafikáiból”
A ROSSZ RENDSZEREK HITVÁNY FOGASKEREKEIRŐL – P. Buzogány Árpád publicisztikája
Amint cseperedni kezd az embercsemete és az érzékszervein kívül agyával, eszével is felfogni, értelmezni próbálja az őt körülvevő világot, folyton találkozik a rendszer fogalmával. Eleinte még elboldogul azzal, hogy rájön, mi mivel függ össze és mivel nem. De ha ezt eleget gyakorolta, úgyis a rendszereknél lyukad ki. Continue reading “A ROSSZ RENDSZEREK HITVÁNY FOGASKEREKEIRŐL – P. Buzogány Árpád publicisztikája”
NAP, HOLD, KÉK, ARANY ÉS EZÜST
Jelképeink. Egy ideje azt valljuk, hogy ezek alkotják a székelység szimbólumait a zászlónkon. És odabent a lelkekben. Írjuk le itt, még egyszer, nehogy valakik betiltsák. A mai székely zászló Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles hadi lobogója alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készül, a székely ősi szimbólumokkal, felül a Nap aranyszínű stilizált változatával, és lent az ezüst Holddal díszítve. A nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék – Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Bardóc-Miklósvárszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék – egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének és bizakodásának a szimbóluma. Continue reading “NAP, HOLD, KÉK, ARANY ÉS EZÜST”
SZKA – Felhívás kalákára
A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Városi Kaláka programja az elmúlt tíz év alatt számos teret alakított szebbé, tett élhetőbbé a közösség részvételével. 2019-ben ez a program az udvarhelyi óvodák felé nyit. Az alapítvány célja, hogy átalakítson, szebbé tegyen egy óvodaudvart… Continue reading “SZKA – Felhívás kalákára”
