Vannak minisztériumok, vannak hatóságok. Általában adókból gyűlt fizetésekből és nyilatkozatból élnek. Legfeljebb az emberi tényező, a személy változik bennük, ha túl forró lesz egyik-másik bársonyszék. A módszer, a törvényi szoftver teszetoszasága azonban marad. Miközben a… (tovább…)
Kovács Kinga a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem képzőművészet szakán végzett alapfokú és magiszteri képzést. Egyetemi évei alatt a grafika műfaja mellett alkalma nyílt megismerni, kipróbálni az installációk eszközrendszerét is, mely az évek során aztán egyre… (tovább…)
Régi vágyam volt ez a zarándoklat. Sokminden felgyűlt bennem, ami elintézésre várt. Hála, bánat, öröm, gond, kérdés és kérés, álmodoztam, tervezgettem, hogyan s mikor róhatom le a magam tiszteletét a Csíksomlyói Szűzanyának. Alkalmat kerestem, amikor… (tovább…)
Tizenöt zenekar bemutatkozásával, előadásokkal, könyvbemutatóval, slam-produkcióval és négy koncerttel, archív felvételekből és a tavalyi fesztiválon készült felvételekből álló fotókiállítással, gyermekprogramokkal zajlott szeptember 6-8. között a 7. SICULUS fesztivál Székelyudvarhelyen a fesztiválhoz hangolt Márton Áron téren. A zenei versenyre benevező zenekarok nagy száma azt mutatja ma is hiánypótló és fontos egy nyilvános fórum, amely a külföldi rendezvényekre kényszerült zenészeink, énekeseink számára itthon teremti meg a bemutatkozás és az elismerés lehetőségét. “SZÉKELYUDVARHELY – Kemény mezőny alakult ki a 7. SICULUS fesztiválon” olvasásának folytatása
Jó lenne, ha a látogató, amint erre közeledik, s igyekszik visszahelyezni magát egy hét-nyolcszáz évvel ezelőtti korba, nem egy 21. századi, a természetestől és a hagyományostól elrugaszkodott, kiürült, koncepciótlanul lecsupaszított és átépített környezetet, vagy romhalmazt látna. “OKLÁND – Utak és lehetőségek – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.2.)” olvasásának folytatása
Egyik magyar honlapunk kolumnistája magabiztosan fejtegette minapi cikkében, mennyire sértve érezte magát, amikor a miniszterelnök asszony azt találta mondani, hogy a hívők jobb emberek. Ezt ő harcos ateistaként kikéri magának. Távol álljon tőlem, hogy magyarázzam „Csilla néni” szerencsétlen elszólását, hisz erkölcsi értelemben ki ítélkezhet és milyen jogon? Ugyebár… Viszont a sebtében összegereblyélt álérvek, amelyekkel a vezércikkíró operál, azok, bizony, mint ítélet: saját magára hullanak vissza. Azzal, hogy kérkedik ateizmusával, szánalmasabbá válik a hívőségére büszke kormányfőnél… Tovább
Sebestyén Péter
Pénteken és szombaton – szeptember 13-14-én – tartják a következő tematikus konferenciát az énlaki művelődési házban, ezúttal a székely nyelvjárás képezi az előadások gerincét. A székely az a magyar nyelvjárási régió, amely keleti peremként a történelemben és a legújabb korban is megőrizte területi kiterjedtségét és sajátos karakterét. Funkcionális teljességével alapja és kifejezője volt mind a hagyományos népi kultúrának, mind a magasabb műveltségnek, s az irodalomnak. Alapja és kifejezője ma is a székely identitásnak. “ÉNLAKA KONFERENCIÁK VII. – Hagyomány, változatosság és változás a székely nyelvjárásban” olvasásának folytatása
Ezt a címet is adhatnánk ennek az írásnak, vagy: székely plázák népe. Esetleg nemes egyszerűséggel: konzumidióták, csak az sértő is lehet. Bár azok vagyunk. Gyakran, igen sok helyzetben úgy viselkedünk, mintha egyáltalán nem lennének gyökereink. Holott, itt élünk, itthon székelyföldi városainkban – most történetesen urbánus megközelítéssel viseltetem a téma iránt –, de úgy, hogy minden jobbnak tűnik számunkra, ami idegen. “SIMÓ MÁRTON – PLÁZÁK SZÉKELY NÉPE” olvasásának folytatása
Szeptember első napjaiban szervezték meg a harmadik olyan fotótábort amelyre fiatalokat – kezdő fotográfusokat – és a szakma elismert képviselőit egyaránt meghívták a kezdeményezők. Hátszegi Csaba táborszervező elmondta, hogy egy héten át tíz 35 év alatti ifjú és húsz ismert fotográfus barátkozott egymással és a két Homoród-menti tájjal. “ABÁSFALVA – III. NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI FOTÓTÁBOR” olvasásának folytatása
Barátaim, tudjátok meg, hogy én még azokhoz tartozom, akik látták a Dunát a Vaskapunál élni, még mielőtt felépült volna a duzzasztógát, és – bár eltelt közben egy fél évszázad (kisgyerekként 1969-ben jártam arra a szüleimmel) – pár akkori kép örökre belém ivódott. Emlékszem a régi földút porára, a víz alant habosan örvénylő árjára, amint a hatalmas folyam győzedelmesen, szédítő iramban zúdul át a köveken, de szórványos emlékeim közt a legélénkebben talán annak a töröknek a tekintete maradt meg bennem, aki átvitt minket Ada-Kaleh szigetére, és a két tank, amely ott állomásozott a régi Orsova felé fordulva, taposva, rombolva az ódon házakat. Ki tudja, talán ismeritek ezeket a részleteket ti is, akik most e sorokat olvassátok, talán értitek is, amit mondani szeretnék. Ha nem, akkor… ez van! “SEPTIMIU BORBIL – HERGLOTZ KERESZTÚTJA” olvasásának folytatása
A fesztivál kezdetei 2016-ra nyúlnak vissza – mondja Mátéfi Nagy Tímea, az énlaki unitárius gyülekezet lelkészasszonya –, amikor ravatalozót avattak a faluban. Köztudott, hogy a kis lélekszámú lakosság nem tölti meg a templomot, amit télen fel sem lehet fűteni – a 120 főből mintegy 90 nyugdíjas, előrehaladott korú –, úgyhogy a ravatalozó elkészítésekor már tudták, hogy ez egy többfunkciós épület lesz, hiszen istentiszteleteket is tartanak benne. “ÉNLAKA – A ravatalozótól vissza az élethez – REGEJÁRÓ” olvasásának folytatása
A község három faluja Homoródújfalu, Oklánd és Homoródkarácsonyfalva tulajdonképpen az utóbbi években került ki abból az elzártságból, amelyben a rossz utak tartották. Bár korábban is műút haladt át a község központján, s a két beosztott falu is alig 1-2 kilométernyire található a 131-es jelű megyei úttól – ez vezet át Erdővidék felé –, mégis gyakran esett szó a hátrányos helyzetről, amely a visszaesést okozza. “OKLÁND – Utak és lehetőségek? – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.1.)” olvasásának folytatása
